Nem miattad váltunk el!

Mit tegyünk egy állandóan izgő-mozgó kisgyerekkel, akitől még a házimunkát se tudjuk elvégezni? Miért rágja egy gyerek a körmét? Hogyan mondjuk meg kisfiunknak, hogy apukája börtönbe fog vonulni? Hogyan szoktassuk le a kicsit a káromkodásról? Miért lesznek a gyerekek válogatósak és hogy lehet becsempészni ételeikbe a "nemszeretem" dolgokat? Hogyan készítsük elő egy kisgyerek nyaralását? Sződy Judit válaszol.

Kisfiam novemberben lesz 2 éves, korához képest magas, jó súlyban lévő gyerek. Születésekor is nagyobbnak számított a 60 cm-es hosszával és közel 4 kg súlyával.
A szoptatásával sajnos sok gondom volt, nem voltam elég ügyes, így már 2 hónapos korától kiegészítést kapott, de csak anyatejet, 4 hónapos koráig. Ekkorra viszont már étkezéseinek 60-70%-a tápszer volt, így kb. 5 hónapos kora körül elkezdtem bevezetni a "felnőtt" étrendbe.
Elöször természetesen csak a nem allergizáló gyümölcsöket kapott, majd jöttek a zöldségek, krumpli, joghurt és egyéb tejtermékek, hús. Sajnos, 6 hónapos kora után már nem tudtam szoptatni, elapadt a tejem, így tápszert kapott reggelire, vacsorára, amit 1 éves kora után fokozatosan felváltott a tej.

Étkezéssel sosem volt probléma, mindig jóízűen evett, 1-2 ételfajtától eltekintve mindent szeretett, főként a gyümölcsöket és a kenyérfélét. Édességet nem nagyon kapott, a joghurt és a gyümölcsök pótolták azokat. Az elmúlt fél évben már adtunk neki túrórudit, tejszeleteket és vendégségben (vagyis csak alkalmanként) ehetett sütit és ropiféléket. Ez sem befolyásolta a fő étkezéseket, mindig ügyeltem rá, hogy csak azután egyen ilyesmiket miután már "rendes" étel van a hasában.
A gond kb. másfél éves korában kezdődött, mégpedig úgy, hogy elkezdett válogatni. Nagyon sok ételt visszautasít, amit eddig szeretett, és ezek sajnos az igen fontos zöldség- és gyümölcsfélék. Próbáltuk változatosan elkészíteni, sokféleképpen belecsempészni a zöldség- és gyümölcsféléket az étrendjébe, de csak ritkán értünk el sikert. Ha nem ebédel rendesen, nem nagyon aggódtam eddig, mert jó súlyú gyerek (kb. 15 kg, bár lassan nem értem mitől), és úgy gondoltam, hogy majd uzsonnára, vacsorára megéhezik, jobb étvágya lesz. Ez vagy így van, vagy nem.
A gond viszont, ami miatt írok neked és tanácsot kérek, hogy úgy tűnik, sokszor nem az étel ízével van problémája, hanem egyszerűen dacol. Új dolgokat nem hajlandó megkóstolni, hiába kérjük, hogy dugja bele a nyelvét, mert ízleni fog, ha egyszer azt mondta, hogy nem, akkor kitart a végsőkig. Remek dolog, hogy ilyen következetes és makacs, de nekem úgy tűnik, hogy ez a ráhagyom-dolog nem nagyon válik be. Ha viszont nem hagyom rá, mit csináljak?
Könyörögni nem szeretek és értelmét sem látom, nem tömhetem meg, mint a libát. Ráadásul ragaszkodom ahhoz, hogy asztalnál ülve nyugodtan egyen, így nem nagyon hajlok rá, hogy játék közben rohangáljak egy-egy falattal hozzá. Valószínűleg nekem sokkal fontosabb ez az étkezés téma, mint eddig gondoltam, és érezheti, hogy ez az egyik gyenge pontom. A családban van több túlsúlyos ember, egyrészt nem akarom, hogy a fiamnak is ilyen problémái legyenek, másrészt félek attól, hogy ha kicsi korában nincs rászoktatva az egészséges táplálkozásra, később már nem fogok tudni ezen változtatni. Az egészséges táplálkozáson azt értem, hogy minden nap egyen idénygyümölcsöt és zöldségfélét. Régebben nem telt úgy el nap, hogy ne evett volna gyümölcsöt, és zöldség mindig van a levesben (ami nagyon szeretett) és a második fogásban is. Most sem aggódnék, ha 1-1 nap kimaradna, de már előfordult, hogy
egy héten keresztül nem evett gyümölcsöt (mert ráhagytam), ami szerintem hozzájárult ahhoz, hogy a múlt héten olyan beteg volt, mint még eddig sosem. Érdekes, hogy hasmenéses betegsége volt, ami miatt diétáznia kellett.
Félek, hogy pszichés oka van a hirtelen rossz evésének - vagy csak egyszerűen korral jár?

Probléma nincs semmi körülötte, férjemmel boldogan élünk, rajongó nagyszülő és rokonhad veszi körül, kistesó még nincs, és több környékbeli gyerekkel is rendszeresen összejárunk, akik nagyon kedves és szimpatikus szülőgárdával rendelkeznek.

Az a helyzet, hogy pontosan leírod a választ is a kérdésedre: a gyerek megtalálja a szülő számára érzékeny pontot: nálad az evés ilyesmi. Ehhez hozzáadódik az a tényleg nagyon gyakori jelenség, hogy a gyerek egyszer csak elkezd dolgokat nem szeretni. Az a baba, aki falta a sütőtököt, a répafőzeléket vagy a paradicsomlét, egyszer csak eltolja a tálat, és kizárólag tésztát, krumplit, husit és édességet akar enni. Ez eltart egy darabig, a szülő kikészül, és jönnek az evés körüli balhék. Aztán szép lassan visszakerül néhány dolog a kedvelt ételek közé, de a zöldségek egy része csak nyersen (répa, káposzta, karalábé), más része pedig a kamaszkor küszöbéig sehogy (zeller, lecsó, kelkáposzta, hagyma). Az ilyesmit sokáig "zöldségkrémleves pirított zsemlekockával" álnéven juttatható be a gyerekbe. A zsemlekocka kedvéért megeszik.
Persze, van olyan gyerek, aki nem válogat - az ilyen gyerek szülei meg vannak róla győződve, hogy a válogatós gyerek szülei valami éktelenül nagy nevelési hibát követtek el a korai hónapokban. Én ebben egy kicsit azért kételkedem.
A lényeg az, hogy próbálj meg nem foglalkozni az evésével, főleg, ha ilyen jó súlyban van. Azzal viszont foglalkozz, hogy ne nagyon kerüljön az asztalra édesség, főleg ne két étkezés közben. A hiányzó rostokat pótolhatod teljes kiőrlésű gabonából készült kenyérrel vagy ilyen keksszel, "nasival" (buláta, kölesfelfújt). Ezekért a felnőtt számára íztelen "fűrészpor ízű" készítményekért a gyerekek nagy része rajong. Ha a gabonaféléket szereti (rizs, tésztafélék), próbálj meg ilyesmiből változatos kajákat csinálni. Legyen a terítéken köles, hajdina, bulgur, indián rizs, gabonapehelyből készült kása, puliszka. Ezekben is sok fontos értékes anyag van. A gyümölcsökkel próbálkozhatsz gyümölcslé formában. Gondolom, már próbálkoztál. Ha nem megy, bízz a gyereked túlélési ösztönében. Nem hiszem, hogy az időleges "táplálkozási sztrájk" komoly kárt tenne az egészségében. Amúgy meg az oviban valószínűleg több dolgot meg fog enni - még talán a nyers gyümölcshöz is megjön a kedve -, ha látja, hogy a többiek jó étvággyal esznek.