Az álom mibenléte

Az álom olyan - a tudatunk akaratától függetlenül lezajló - esemény vagy eseménysorozat, ami akkor történik velünk a pszichénkben, amikor a testünk öntudatlanul fekszik az ágyban és alszik. 

Az alvás és az álmodás mindenféleképpen fontos fiziológiai folyamat. Foglyokon végzett embertelen kísérletek óta tudjuk, hogyha nem hagyták a foglyot aludni, illetve álmodni, akkor hat-hét nap elteltével a cellájában ébren álmodott, azaz az álomalakjai megjelentek körülötte, és hangokat is hallott. Két hét elteltével pedig bele is halt az alvásmegvonásba. Nemcsak a testünknek, hanem a lelkünknek is fontos az emésztés, azaz a lélek az álom segítségével dolgozza fel a nappali életünkben minket ért eseményeket, érzelmi benyomásokat.

Az álomvilágunk egy óriási adatbank: érzelmek, tapasztalatok gyűjtőtára, és nemcsak a saját múltunkból, tudatunk alá süllyedt emlékeinkből áll, hanem megtalálható benne az egész emberiség, sőt a többmilliárd éves őstermészet tudása is. Talán még a világ keletkezésének őstitkainak lenyomatát is tartalmazza.

Az álomvilágunk ősi, kreatív erőkkel áll kapcsolatban, problémamegoldó képessége tehát sokkal flexibilisebb, mint a nappali tudatunké. Sok tudós merengő állapotban, vagy álmában, esetleg mélyaltatásban jött rá a megoldásra munkájával kapcsolatban, amely megoldásra hiába törekedett már hosszú idő óta a nappali, éber tudatával.

Sok művészi munka ihletője is az álom, számos novella, regény, vers, színdarab, festmény született az évszázadok során az álmok világának sugallatára.

Az álmaink rólunk mesélnek, a nappali tudatunkkal soha nem látott képeket mutatnak nekünk saját magunkról, az életünkről. Képeikbe, mint tükrökbe beletekintve fejleszthetjük önismeretünket. Óriási adatbankjuk, az emberiség és az őstermészet tapasztalatára támaszkodva pedig kiutat találhatunk a nappali életünk gubancos elakadásaiból.

Tar Ildikó