A spártaiak az újszülött fiúkkal igen durván bántak, ha túlélték ezt, akkor érdemesnek látták felnevelni őket, mert várhatóan jó harcosokká váltak. Más korszakokban más emberanyagra van szükség, de a szeretetre épülő mély személyes kapcsolatokat mindig, mindenütt intézményesen, az erkölcs, a vallás vagy éppen a tudomány nevében korlátozzák. Ami azt jelenti, hogy az állam intézményei, hatalmuknál fogva beleavatkoznak életünk legbensőségesebb dolgaiba. Odent doktor ezt a korlátozó tendenciát fedezi fel a szeretetre való képesség kialakulásának korai megzavarásában, a szülés természetes folyamatának megakadályozásában.
Van ennek a problémának egy másik oldala is, ez pedig a szülő nő által megjelenített ősi, természeti állapottól való irtózás. A megváltozott tudatállapot egyaránt sajátja a szülésnek, a szerelmi és szexuális kapcsolatnak és a misztikus elragadtatottságnak. A kísérő hormonális változások is jelentős hasonlóságokat mutatnak. Már ennek puszta felvetése is alkalmas felháborodás keltésére, pedig tudományos adatok igazolják. A civilizált társadalmak éppen ezektől a dolgoktól rettegnek: a szüléstől, a haláltól és a szexualitástól, hiszen ezekben megjelenik alapvető függőségünk a természet erőitől, amelyekről szerettük azt hinni, hogy végleg uralmunk alá hajtottuk őket. És, érdekes módon, az egyre jobban fenyegető ökológiai katasztrófák ugyanilyen szűk látókörű védekezést váltanak ki. A természet, a Földanya iránti tisztelet és szeretet hatalom nélküli civil szervezetek és hozzájuk csatlakozó tudósok dolga lesz, akik a "komoly", racionális döntéshozásban, a politikában csak bosszantó akadályként jelennek meg, olyanként, akik kellemetlenül figyelmeztetnek mindarra, amit a politikával összefonódott tudomány igyekszik kihazudni mindennapi életünkből.
A sokféle tévedése miatt elítélt Wilhelm Reich írta: a civilizáció azon a napon fog elkezdődni, amikor az, hogy az újszülött babák jól érezzék magukat, mindennél fontosabb lesz.
Lust Iván