Hatóság őrködik a gyerek lakása felett

Sok szülő szerint megéri úgy ingatlant vásárolni, hogy azt egyből a kiskorú gyerekük nevére íratják illetékfizetési megfontolásból. A probléma ott kezdődik, ha ezt az ingatlant a szülők el akarják adni.

A gyámhatósági őrködés a gyakorlatban azt jelenti, hogy az eladásból befolyó pénzt a gyerek nagykorúvá válásáig elsősorban gyámhatósági fenntartásos betétszámlában kell elhelyezni. A bankbetétben elhelyezett pénz felhasználására a gyámhatóság csak akkor ad engedélyt, ha a teljes összeget államilag garantált értékpapírba, biztosítási kötvénybe, ingó vagy ingatlan vagyonba (pl. ismételt ingatlanvásárlás) fektetik be.

Előfordulhat az is, hogy a család már eleve azért adja el a gyerek nevén lévő lakást, vagy nyaralót, hogy helyette egy másikat vásároljon. A hatósági jóváhagyásnak ekkor az a feltétele, hogy az újabb ingatlanban a gyerek a pénzével arányosan megint tulajdont szerezzen. Az ügyintézés könnyítése végett ilyenkor az eladásból befolyó összeget nem kell a bankbetétben elhelyezni, de a gyerek ismételt tulajdonszerzését a gyámhatóságnál igazolni kell.

A gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez vagy a lakás cseréjéhez történő hozzájárulásnak az a feltétele, hogy a gyermek lakhatása megfelelően biztosított legyen.

Ha a felek megállapodása szerint a vevő a vételárat több részletben fizeti meg, a gyámhivatal a szerződést akkor hagyja jóvá, ha az eladó a tulajdonjogot - a vételár utolsó részlete kifizetésének időpontjáig - fenntartotta, vagy a kötelezettség biztosítására zálogszerződést kötött,. Elfogadható az megoldás is, ha a szerződés teljesítését készfizető kezes biztosítja, vagy a vételárhoz kölcsönt nyújtó bank a kölcsön folyósítására - egyéb feltételek nélkül - kötelezettséget vállal. A kézi zálogról vagy az elzálogosított követelésről, jogról kiállított okiratot megelőzőleg a gyámhivatalnál letétbe kell helyezni, kezesség esetén pedig a teljesítőképesség igazolása szükséges a jóváhagyáshoz.

Bírósági döntések címszavakban

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a kiskorú ellenérték nélküli, azaz ingyenes ingatlanszerzése esetén a törvényes képviselőként eljáró szülő haszonélvezeti jogának a bejegyzéséhez a gyámhatóság jóváhagyása nem szükséges. (BH 2005. 37). Ha a gyámhatóság a törvényes képviselő (szülő) által kötött adásvételi szerződés jóváhagyását megtagadja, a hatósági döntés csak közigazgatási perben támadható meg (BH 2000. 98)

Együttesen gyakorolt szülői felügyelet esetén a kiskorú vagyonáról rendelkező társasági szerződést a kiskorú nevében mindkét szülőnek alá kell írnia, ingatlanapportról rendelkező szerződés esetén a gyámhatóság hozzájárulására is szükség van. Ellenkező esetben a társasági szerződés érvénytelen (BH 2000. 22.)

Jancsik Juli, Farkas Katalin