Boldogok és boldogtalanok

A magyar az egyik legboldogtalanabb nemzet, Skandinávia pedig majd kicsattan az örömtől - állapította meg több közelmúlt-béli kutatás. Különösen nőnek lenni jó, például Svédországban. Az anyagi biztonság és a példaértékű egyejogúság boldogít ennyire, vagy van más titka is az északi nőknek?

Svédországban ehhez képest sokkal könnyebb dolga van a nőknek - állapította meg egy másik kutatás. A Világgazdasági Fórum 2005-ös felméréséből kiderül: ez a skandináv nemzet az, ahol a nők a legelégedettebbek helyzetükkel - az egyenjogúság itt érvényesül leginkább, az egészség és a jólét itt a legnagyobb a nők körében.

Svédországban nagy múltja van a nőbarát politikának. A világon először, 1901-ben itt iktatták törvénybe, hogy az anyák otthon maradhatnak szülési szabadságon. A kutatást feldolgozó cikk arról is beszámol, hogy a svédek már az óvodában az egyenjogúságra nevelnek: a fiúkat babázásra bátorítják, a lányokat pedig engedik autózni. Mindennek köszönhetően később rugalmasabban kezelik a nemi szerepeket. Ahogyan egy svéd website írja: nálunk a nők vezetik a buszt, a férfiak tolják a babakocsit.

Egyenlőség - minden szinten

Kata, aki maga is kipróbálhatta, milyen a svéd nők élete - először a szüleivel tizennégy-öt évesen költöztek ki évekre, ma ott idegenvezető - saját emlékeiből is úgy emlékszik, egyenjogúság kérdésében nagyon jól állnak a svédek. Sőt, talán túl jól.

"Emlékszem, hogy számtalanszor csapott pofán lengőajtó, mert egy pasi bement előttem valahova, és elengedte. Az étteremben sem szokásos, hogy a férfi fizet, szépen elosztják az összeget maguk között, és úgy fizetnek a randevún. Szóval a lovagiasság jeleit a svéd férfiak nemigen szokták mutatni."

Kata azt mondja, a számos kedvezmény és támogatás ellenére van ami Svédországban sem egyszerű: családanyának lenni és karriert építeni egyszerre.

"Nemrég elbeszélgettem egy svéd nővel, akiről kiderült, hogy 38 éves, fenn lakik északon, kutató, három gyereke van, 16, 10 és 3 évesek. A két nagyobb az első férjétől, a kisebb a jelenlegitől. Mondtam neki, hogy Svédországról az az általános vélemény, hogy ott könnyebb a nőknek, mint másutt, mire mosolyogva legyintett, hogy a nőknek sehol sem könnyű. A gyerekek nappali elhelyezése, vagyis a bölcsi, az ovi Svédországban nagyon jól megoldott, és sok nő dolgozik a gyerekek mellett részmunkaidőben, de ha tényleg karriert szeretnél csinálni, az ugyanolyan nehéz náluk, mint másutt, ha gyerekeid vannak, vélte ő."

"A másik, ami, úgy érzem, az ő társadalmukból hiányzik, az a hierarchia. Volt egy egészségügyi csoportom tavaly: egy rendelő dolgozói jöttek el. Ami szembeszökő volt az a tökéletes egyenlőség, a teljes demokrácia: jött a segédnővértől kezdve a főorvosig mindenki. Egy segédnővér szervezte az utat, mert ő már járt Magyarországon. Nem tudom elképzelni, hogy nálunk felkerekedik egy magyar kórházi részleg, és megkérik a segédápoló Józsit vagy Erzsikét, hogy szervezze meg az utat. A szervező nővérke mondta is büszkén, hogy ők mindenbe beleszólhatnak, mert vannak olyan dolgok, amihez ők sokkal jobban értenek, mint az orvosok. Szerintem ez az elégedettség kulcsa: tisztában vagy azzal, hogy fontos a munkád, és ezt el is ismeri mindenki."

Koedukált WC, női foci

Bár a legtöbb svéd nő dolgozik, mégis Európában itt a legmagasabb a születések száma, köszönhetően a nagyvonalú gyermekgondozási szabadságnak. A svéd párok 13 hónap fizetett szabadságot kapnak, és további három hónapnyi fix díjazást. Ebből 60 napot az anyának kell kivennie, a másik 60 napot az apának, a fennmaradó részt pedig tetszés szerint eloszthatják.

Az egyenlőség elve az élet sok más területére is kiterjed. A nők sporttevékenységének épp annyi sugárzási idő jut, mint a férfiakénak, sőt, néha nagyobb a nézettségük. 2003-ban 4 millió svéd nézte a női foci vb döntőjét. A nagyáruházakban gyakoriak az uniszex fizetős WC-k, hogy csökkentsék a női mosdó előtt szokásos sorban állást (viszont: a férfiak itt sem hajtják le az ülőkét).

(Forrás: MSN.com)

Boldogágra nevelni

Vajon a boldogság vagy inkább az általános pozitív életszemlélet megtanítható, átadható-e a gyerekeinknek?

"Szívesen követném a svéd modellt - válaszolta - de valahogy itthon nehéz. A svédek arra nevelik a gyerekeiket, hogy egyenrangú lények. De ehhez hozzátartozik az is, hogy a társadalom sokkal toleránsabb a gyerekekkel. Viheted magaddal például bármilyen múzeumba, hangoskodhat járműveken - hiszen a gyerek -, és nem néz rád rögtön rosszallóan valamelyik utas. Emlékszem, itthon még a bankban is kellemetlen volt, hogy miért van velem egy kisbaba, mit keres az itt. Szoptatni is bátrabban lehet közterületen, mint nálunk. Az az alapélményed, hogy a társadalom elfogadott, egyenjogú tagja maradtál így is, hogy gyereked van. Itthon valahogy azt éltem meg az első szülésem után, hogy kirekeszt a társadalom. Igyekeztem persze menni mindenhova, de mintha az lenne nálunk az elvárás, hogy az asszony maradjon csak otthon a kisbabájával, és gondoskodjon az uráról. Sarkítok persze, de volt egy ilyen érzésem."

Kovács M. Veronika