Hadiállapot szakítás után

Senki sem tud úgy felhergelni, mint az exem - hallani gyakran az egykori szerelmesektől, ami nem is csoda, hiszen senki más nem tud olyan profin és módszeresen kikészíteni bennünket, mint az, akivel évekig együtt éltünk, tehát ismeri gyengéinket. Miért olyan nehéz szakítás után megtalálni a közös hangot? Honnan indulnak, mi a mozgatórugójuk és milyen következményekkel járnak ezek a verbális ütésváltások?

Németh Erzsébet kommunikációs szakember szerint az empátia az egyik legfontosabb hívószó, ha jó viszonyt szeretnénk kialakítani a volt társunkkal.

"Leginkább két dolgot kell tennünk. Egyrészt törekedni arra, hogy a saját helyzetünket, érzéseinket, kívánságainkat minél pontosabban tudjuk a másik felé kommunikálni és elérni azt, hogy meg is értse ezeket. Ami még ennél is fontosabb, hogy valamilyen módon megérteni a másik helyzetét is, és ezt visszajelezni a számára. A kölcsönös megértés és ennek a lehető legpontosabb verbális kifejezése mindennél fontosabb."

A szakember szerint az egyik legnagyobb problémát az jelenti, hogy másképp kommunikálnak a nők, és a férfiak. "A nők és a férfiak, főleg kommunikációs szempontból, egészen más világban élnek. A nők általában mind verbálisan, mind nonverbálisan jobbak, a férfiak viszont jobban tudnak koncentrálni a tartalomra. A nők szeretnek gesztusokkal, arcjátékkal kommunikálni, míg a férfiaknak szükségük van arra, hogy az érzéseket és kívánságokat szavakkal is megfogalmazzák a számukra."

Németh Erzsébet szerint ebből a kommunikációs különbségből nőnek ki azok a játszmák, amelyek jelen vannak szinte minden párkapcsolatban.

"Ezek a játszmák az együttélés során óhatatlanul kialakulnak. Szinte mindenki ismeri a metódust: jönnek a jól ismert reakciók, ismerős szövegek, szerepek és szinte reménytelennek látszik, hogy ezen javítani lehet. Ez ellen úgy lehet védekezni: meg kell próbálni az egészet végiggondolni, és úgynevezett megértés gesztusokkal fűszerezni a beszélgetést. Ilyenkor mondhatjuk azt, hogy 'értem, hogy ebből te mit hallottál ki, és azt is tudom, hogy az ilyen beszélgetéseink hogyan szoktak lezajlani'."

A rossz mondat javítható

Az egyik legnehezebb helyzet, amikor a másik indulatait, agresszióját kell kezelnünk. Németh Erzsébet szerint ezek az indulatok megakadályozzák az embert, hogy józanul tudjon gondolkodni. A helyzet tehát eleve nehéz, de talán nem reménytelen.

"Érdekes módon, ha valaki nagyon dühös és csak annyit mondunk neki: 'látom, hogy most nagyon haragszol, vagy ez most téged nagyon mélyen érint,' az egyik pillanatról a másikra csökkenti ennek az érzelemnek, dühnek, harangnak az intenzitását. Nagyon fontosak ezek a gesztusok, mert ha nem tudjuk csökkenteni az indulatokat, akkor az illetőnek hiába beszélünk a fejével. Semmi tartalmi és értelmi dolgot nem szabad olyan embernek mondani, aki nagyon indulatos. A saját dühünkkel legalább ilyen nehéz dolgunk van, de meg kell próbálni valamilyen módon a másik érzelmeit is figyelembe venni, ugyanis az empátia az, ami csökkenti a két ember közötti indulatokat."

Németh Erzsébet arra is felhívja a figyelmet, hogy nem ciki elnézést kérni, ha mindez mégsem jön össze.

"Ha valamit elrontottunk, akkor mindig van lehetőség arra, hogy az ember még egyszer, józanul végiggondolja, az elhangzottakat és tegyen egy gesztust a másik felé. Hiszen ezek a fajta csapdák is komoly problémát okozhatnak, vagyis ha azt hisszük, hogy az elhangzott szó visszavonhatatlan és hogy reménytelen ezen javítani."

A szakember szerint mindezen felül még egy fontos következetést érdemes levonni: "A párkapcsolat és a házasság nehéz műfaj, és a következő is biztosan nehéz lesz - legfeljebb másképp. A párkapcsolat nem csak kommunikáció, de az annak nagyon fontos része."

Kovács M. Veronika