Időzített igenek

Egy ókori elmélet szerint az ember eredetileg egyszerre volt férfi és nő, de elbizakodottsága miatt az Isten kettészakította - azóta kétségbeesetten keresi saját másik felét. Egy XXI. századi elmélet viszont arról mesél, hogy a férfiak nem álmaik asszonyát, a lelki társukat veszik feleségül, hanem azt a nőt, aki jó időben van jó helyen. A szerelem vagy a racionalitás nyer, amikor végül kikötünk valaki mellett?

Kata, ennek igazságát a saját bőrén tapasztalta.

"Volt egy nagy szerelmem, létezni sem tudtunk egymás nélkül. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ő lesz a párom, de alig három hónap után kiderült, hogy nem tudunk együtt élni. Mellette pedig volt egy remek barátom, középiskolás lakótársam, akivel minden flottul ment. Jó lett volna összegyúrni a kettőt, ideális pasas jött volna ki belőle, de hát ez lehetetlen. Úgyhogy a nagy szerelemmel szakítottam, a haverommal pedig összeköltöztem újra. Nagyon jól megvagyunk, de még mindig van bennem egy kis sajgó hiányérzet."

Bori viszont arra panaszkodott, hogy ő hiába érezte úgy, megtalálta az igazit, hiába volt minden tökéletes a fiúval, szörnyű volt megélni, hogy a másik részéről ez nem szerelem.

"Szentül hittem, hogy igaza van Platónnak és az ő androgün elméletének, és nekem nincs is más dolgom, mint a másik felemet megtalálni. Úgy tűnt, ez sikerült, hiszen szerelembe estem egy fiúval, akivel minden jó volt, a sétától a reggeli ébredésig. Aztán egy nagy beszélgetés alkalmával elárulta, hogy ő egyszer volt szerelmes életében, de nem belém. Ettőlfogva valami megváltozott. Hiába mondta, hogy én vagyok a legfontosabb kapcsolata, akivel el tudja képzelni a jövőjét - az a múltbéli harmadik közénk állt. Elrontott mindent."

A szerelem a cukordísz a tortán

C. Molnár Emma szerint nem lett volna szabad mindent ennyire egy lapra feltenni.

"Egy szerelemigenlő világ a miénk" - állapítja meg a szakember."Csakhogy ez egyben tragédiát is jelent, mert nagyon sok esetben pusztán az elgondolás, hogy vele lesz jó együtt élni, létrehozza a mintha-szerelmes-lennék állapotot. Azt hazudjuk, magunknak elsősorban, hogy szerelmesek vagyunk. Ha egy nő bebeszéli magának, hogy rendkívül szerelmes, de a férfi csak azt érzi, hogy jó együtt lenni, akkor a nő létrehozza a saját boldogtalanságát, azt a hiányérzetet, amiben semmi sem elég."

C. Molnár Emma szerint a nagyon szerelmes természettel nem ez az egyetlen baj: "a szerelemben élni hullámzó érzelmi állapot, nem egy 24 órás konstans érzés. Annak ellenére, hogy egy normális ember számára nagyon fontos a szerelem, nem szabad, hogy csupán ez töltse ki az életét. Az olyan lenne, mintha egy sokrétegű tortát kihajítanánk, és csak a cukordíszre tartanánk igényt. Aki csak a szerelemben gondolkodik, az boldogtalanná teszi önmagát. Ráadásul ez egy olyan csapda, amibe jellemzően a nők esnek bele. Sokan azt gondolják, hogy csak a szerelmet kell megcélozni, ami egy önbecsapó életformát eredményez. Hiszen az élet sok más fontos dologgal együtt teljes."

Kovács M. Veronika