1. Az online párkereső oldalakon többnyire nem létező személyek kitalált adatlapjait találhatjuk.
Nem igaz: a statisztikák szerint minden tizedik hús-vér honfitársunk keresett már párt az interneten. Egyedül a legnagyobb magyar párkereső oldalon több mint 700 ezer ember regisztrált néhány év alatt.
2. Még a valós személyek is gyakran adnak meg magukról valótlan információkat, csak hogy jobb színben tüntessék fel magukat.
Ma már nem jellemző, hogy a randivonalakon párt keresők másnak adják ki magukat, hiszen a regisztráltak kétharmada valóban találkozik valakivel. Persze a rossz tulajdonságairól mindenki megpróbál kevesebbet beszélni - akárcsak a való életben.
3. Neten csak a lúzerek ismerkednek, akiknek esélyük sincs máshogy párt találni.
Azt az egymillió magyar felnőttet, akik ebben az évtizedben az internetes randivonalakon kerestek párt, nehéz lenne lúzernek nevezni. Mára megváltoztak az ismerkedési szokások, és éppen a sikeres emberek többsége veszi igénybe a modern technikát, hiszen egy társkereső oldalon több ezer ember közül lehet kiválasztani az igazit, míg egy szórakozóhelyen legfeljebb néhány tucatból. Ugyanakkor többnyire éppen a sikeres embereknek kevesebb a szabadidejük, és az online társkeresés ezen is segít.
4. A neten társat keresők többsége csak szexuális kalandokat keres.
Ma már külön társkeresők vannak azok számára, akik komolyabb kapcsolatra vágynak, és azoknak is, akik, csak alkalmi partnert keresnek. A konzervatív randivonalakon kifejezetten tiltják a szexhirdetéseket.
5. Neten csak a tinédzserek ismerkednek.
A legnagyobb internetes társkereső portál felhasználóinak átlagéletkora 36 év, közülük több mint negyedmillióan 40 éven felüliek. De persze vannak ismerkedő oldalak kifejezetten tinédzserek számára is.
6. Az interneten nem lehet tartós, komolyabb kapcsolatot kialakítani.
A statisztikák szerint tízből négy társkeresőnek három hónapon belül sikerül megtalálnia a párját, és egyre több ismerkedés végződik tartós kapcsolattal vagy házassággal. Az oldalon szereplő sikertörténetek egytől egyig a felhasználók valódi történetei, nem pedig az oldal szerkesztőinek kitalált sztorijai.
7. Az internetes párkeresés túl személytelen, elvész az ismerkedés romantikája.
Az első közös vacsorát vagy mozit valóban nem pótolja az internet, de az előzetes levélváltások segítenek, hogy valóban egymáshoz illő partnerek között jöhessen létre az első romantikus találkozás.
8. A virtuális kapcsolatok később a mindennapi életben nem működnek, mert a hosszú levelezések alatt egy idealizált kép alakul ki a párkeresőkben.
Minden kapcsolatra igaz, hogy csak néhány hónap után ismerik meg egymást igazán a partnerek. Az internet abban segít, hogy a nagy mellényúlások előre elkerülhetőek legyenek.
9. Az internetes társkereső oldalak tele vannak agresszív, tolakodó alakokkal, akiket nem lehet lerázni.
Ilyen kellemetlen figurák sajnos nemcsak az interneten vannak. De amíg a modern randivonalakon egy gombnyomással be lehet állítani, hogy számunkra terhes felhasználó ne írhasson több levelet, a való életben az ilyesmi nehezebben megy.
10. Az online társkeresőkön bárki láthatja az adataimat, hamarosan minden ismerősöm tudni fogja, hogy párt keresek.
Először is: a netes párkeresés ma már olyan gyakori, hogy akkor sincs mit szégyellni rajta, ha egy ismerősünk véletlenül ráakad a regisztrációs lapunkra. Ha a munkatársaid többsége 25 és 45 év közötti, ráadásul diplomája is van, érdemes tudni, hogy a statisztikák szerint közülük minden harmadik regisztrált már valamelyik randivonalra. De egy több tízezres adatbázisban csak akkor van valószínűsége, hogy egy kollégád rád bukkanjon, ha ő is éppen párt keres. Akkor pedig még az is lehet, hogy ő az igazi.
Forrás: Randivonal.hu