Stressz nélkül nem lehet élni

Mit tesz a stressz?

A stressz elsősorban szorongást okoz, ami megnehezíti az egyén életét. Proust mégis ezt írja: - A szorongók a Föld sói. Ők a vallásalapítók, próféták, tudósok, művészek, az emberiség soha nem lesz képes meghálálni, amit érte tettek. - A szorongás ugyanis, ha tehetséggel párosul, sokakat alkotásra sarkall. (Ez gyerekeknél természetes: ők "kijátsszák", "kirajzolják" magukból a problémákat. Felnőttek körében ez már "nem illendő", csak annak, aki mások számára is értékelhetőt tud alkotni.) Tehát, ha nincs megfelelő "szelepünk" az izgalmak levezetésére, szorongunk. Ez sajnos komoly testi és lelki tünetekhez vezethet.

A folyamatos stresszhatás sokakat a fásultság állapotába kerget, ahonnan egyenes az út a depresszióig. Ha az ember egymás után többször kerül olyan helyzetbe, hogy legnagyobb igyekezete ellenére sem tud megküzdeni problémáival, egy újabb kritikus életszakaszban már meg sem próbálkozik kilábalni a bajból: tehetetlenül viseli a következményeket. Teljes passzivitásba süllyed, hagyja, hogy átcsapjanak a feje fölött a hullámok. Ekkor már depresszióról beszélünk, ahol nagyon fontos, hogy külső segítséget kapjon a beteg: ma már nagyon jól kidolgozott terápiás eljárások segítenek az életkedv és az energia visszanyeréséhez. Ehhez azonban fontos, hogy a beteg környezete észrevegye, hogy nem átmeneti rosszkedvről, hanem kezelhető betegségről van szó.

Van, aki nem fásultságba süllyed megoldatlan problémái hatására, hanem éppen agresszív lesz. Gyakran előfordul, hogy nem is a stressz forrása felé mutatja ki ellenséges érzelmeit, hanem ártatlan személy vagy tárgy felé irányul agressziója. Ez akkor fordul elő leggyakrabban, ha a stressz forrása bizonytalan, vagy esetleg túl erős. Jól ismerjük a jelenséget: a szülő az egész napi megpróbáltatások után hazatér, és rögtön korholni kezdi a gyereket, holott legszívesebben a főnökének húzna be egyet.

Stressz és betegség

A tartós stressz komoly betegítő tényező: egyes kutatások szerint a betegségek felének kialakulásáért vagy súlyos lefolyásáért a betegre nehezedő lelki nyomás a felelős. Nagyon fontos tudni, hogy az ilyen (pszichoszomatikus) betegség nem "hiszti", hanem valódi szervi elváltozásokkal járó folyamat, ami sokszor komoly orvosi beavatkozást igényel. Az is igaz, hogy a pusztán a tünetekre korlátozott gyógyítás csak átmeneti megkönnyebbülést okoz a betegnek. Ha nem szűnik meg a stressz, vagy a személy nem sajátít el hatékony stresszkezelő technikákat, a tünetmentes időszak után visszaesésre vagy más tünetek megjelenésére lehet számítani.
A stressz tulajdonképpen azért vezet betegséghez, mert az emberiség fejlődése során kialakult védekezési reakciók a mai kultúrában már nem alkalmasok a probléma megoldására. Őseink még nagyon jól boldogultak, ugyanis ők az ún. "harcolj vagy menekülj" módszert követték, amire tökéletesen felkészült a szervezetük.

Vészhelyzetre ugyanis minden melegvérű állat egyformán reagál: "felmegy a vércukra", hogy biztosítsa a harchoz szükséges energiát, nő a szívritmus, a légzésszám, a pulzusszám, az izomfeszültség, összehúzódnak a felületi erek, hogy esetleges sérülés esetén csökkentsék a vérveszteséget, és megnő a fehérvérsejtszám, hogy a szervezet meg tudjon küzdeni a sérülések miatti fertőzéssekkel. Ez mind nagyon hatásos az őserdőben, de nem a volán mögött, amikor a dugóba került sofőr. Ő ugyanis, helyszűke miatt, na és a kulturális normák betartására kényszerítő neveltetése miatt sem tudja kitombolni magát, esetleg átharapni az előtte szerencsétlenkedő autós torkát. Forr benne a düh, talán káromkodik, de ez nem elég ahhoz, hogy nyom nélkül lecsengjen a stressz miatt kialakult izgalmi állapot. Ha sokszor kerülünk hasonló helyzetbe, az maradandó károsodást okozhat. A stresszreakciót a mellékvesekéreg hormonjai és a szimpatikus idegrendszer aktivitása hozza működésbe. A hosszú távon ható stressz elsősorban a mellékvesék és nyirokcsomók megnövekedését, gyomorfekélyt és a betegségekkel szembeni ellenálló képesség csökkenését okozza. Ha az egyén hajlamos bizonyos betegségekre (asztma, fekélyek, vastagbélgyulladás, magas vérnyomás, reumás artritisz, rák), akkor a tartós stressz erősen megnöveli az esélyt a betegség kialakulására.