Megküzdési stratégiák
Már említettem, hogy nagyon egyénien
reagálunk a stresszre. Ugyanaz az esemény
egyeseknél súlyos pszichés és testi
tüneteket válthat ki, míg másnak mindez meg
sem kottyan, vagy éppen új erőt ad
életének elrendezéséhez. Mitől függ,
hogy milyen hatást vált ki egy kritikus helyzet
valakiből? Ma már tudjuk, hogy többféle
stratégiát alakítanak ki az emberek a stresszel
való megküzdés érdekében.
Megfigyelhetjük, hogy némely embertársunk szinte
azonnal a problémára összpontosít,
megoldást keres, és megkísérli elérni
azt, hogy a jövőben elkerülje vagy
megváltoztassa a hasonló helyzeteket.
Egy másik módszer a stressz hatásának
csökkentésére az, hogy igyekszünk
enyhíteni valamilyen módon az érzelmi
reakciókat: van, aki elvonul, van, aki barátai
körében vigaszt keres, van, aki kocogásba, sportba
öli bánatát, és van, aki italba,
kábítószerbe. Tudományos kutatások
eredményét ismerve elmondhatjuk: sokkal könnyebben
éli át a rá nehezedő nyomást az, aki meg
akarja oldani a problémát, mint aki csupán arra
összpontosít, hogy megakadályozza a negatív
érzelmek elhatalmasodását.
Utóvizsgálatok során azt tapasztalták, hogy a
problémaközpontú megküzdési
módszerrel "dolgozó" személyek közt sokkal
kevesebb depressziós akadt, mint azok közt, akik
érzelemközpontú megküzdési módszert
alakítottak ki.
|
Mi segít?
Ez elsősorban a stressz fajtájától függ. Legegyszerűbb az lenne, ha elkerülnénk a támadó stresszorokat, de ehhez tudnunk kell, mi az, ami valójában kiborít. Ez nem is olyan egyszerű, némi önismeretet is igényel. Ha beismerjük, hogy túl magasra tettük a lécet, az elementáris hatással lehet további életünkre. Ha tehát megállapítjuk, hogy meghaladja erőnket a munkahelyi, iskolai, családi életben velünk (vagy önmagunkkal) szemben támasztott követelmény, keressünk új munkahelyet, új iskolát, és szervezzük át a család életét. Ezt nagyon könnyű leírni, de nagyon nehéz megoldani már azt is, hogy beismerjük: bizonyos területen nem vagyunk olyan jók (szépek, okosak, rátermettek), mint gondoltuk. Ez az énkép megváltoztatását igényelné, énképünk viszont nagyon is stabilan kialakul, már gyermekkorunkban, és keveset változik. Ha tehát ez az alapvető változtatás nem megy, el kell sajátítanunk a stresszkezelés bizonyos módszereit, és egyben nem árt, ha egy lazítási technikát is megtanulunk.
Egy egészen egyszerű módszer a naplóvezetés . Ha leírjuk gondjainkat, kénytelenek vagyunk őket átgondolni, megfogalmazni. Naplóírás közben kiadjuk érzelmeinket. Ez könnyebbé teszi a jó megoldások keresését, és egyben lezárja az ügyet, elveszi az élét a dolgoknak. Aki leírja problémáit, utólag kevesebbet rágódik rajtuk. Ha nem leírjuk, hanem másoknak mondjuk el traumáinkat, érzelmeinket, a hallgatóktól szociális támaszt vagy megerősítést is kaphatunk. Viszont nem csökkenti a stresszt, ha a hallgatóság lekicsinyli a problémánkat, ha csak üres szavakkal biztat (Ne félj, minden rendben lesz!)
A leginkább hatásos az lenne, ha a stresszel
való viszonyunk változna meg. Ha
"kérődzőből" "problémamegoldóvá"
válnánk. Ehhez nem elég egy puszta
elhatározás, de segítséget nyújthat
néhány, már hazánkban is elérhető
viselkedésterápiás eljárás. A
személyes hatékonysági
tréning
azoknak nyújt segítséget, akiknek alapvető
problémája a bizonytalanság, az az
érzésük, hogy környezetük
kihasználja őket, esetleg az, hogy nem tudják
érzelmeiket kifejezni. A tréning során a
résztvevők kis csoportban gyakorolják azokat a
készségeket, amelyekkel hadilábon állnak,
eközben fejlődik önismeretük, hiszen
folyamatos visszajelzéseket kapnak a csoport
vezetőjétől és csoporttársaiktól.
Hasonló módon segítenek a konfliktusok
megoldásában a
Gordon-féle hatékonysági
tréningek
(női,
szülői,
tanári stb. hatékonysági tréning). Itt
különböző játékokkal,
beszélgetéssel, gyakorlatokkal tanulják meg a
csoporttagok, hogy hogyan lehet egy problémát olyan
módon megoldani, hogy mindenki jól járjon. Ha
életünkben mélyebb vagy az egész
családot érintő konfliktus van jelen, ez nem
biztos, hogy a viselkedés módosulására
irányuló csoportfoglalkozások
látogatásával megoldható. Ilyenkor
szükség lehet egyéni vagy
családterápiára, melynek során
feltárulnak a probléma valódi okai.
Nagyon jó hatású lehet az autogén tréning , melynek megtanulása lehetővé teszi, hogy a személy önállóan ellazuljon: kikapcsoljon minden stresszort, és rövid idő alatt feltöltődjön. Az AT magasabb szintjén nem csak lazításra jó, hanem segít a problémamegoldásban is. A gyakorlott tréningező képzeletben végigjátszhatja gondjainak megoldására kitalált lehetőségeket, ami segít a megvalósításban. A tréning tanulói kb. tízfős csoportban találkoznak, és gyakorlott tréner irányításával sajátítják el az ellazulás képességét. Az alapfok eléréséhez 6-10 ülésre van szükség, és szorgalmas otthoni gyakorlásra. Az AT nem csak általános stresszoldásra, hanem fájdalomcsillapításra (fejfájás, hasfájás megszüntetésére) is alkalmas. Az AT szinte bárhol, bármikor használható, ha egyszer elsajátította az ember. Stresszhatások ellen, a kritikus szituációban szinte öt perc lazítás is jó eredményhez vezet. Kaphatók AT-kazetták is, gyerekek, felnőttek részére egyaránt. Azonban azt ajánlom, szakemberrel való konzultálás nélkül senki ne használja őket, hiszen egyes betegségek (asztma, szívritmuszavar, pszichózis, mély depresszió) esetén lehet, hogy nagyon is káros következményei lesznek a gyakorlatoknak.
Sok "stresszoldó központ" hirdeti magát, szolgáltatásaik közt szinte biztosan megtalálható a kineziológia. A kineziológia a test energiafolyamainak akadálytalan működését hivatott biztosítani, különféle tornagyakorlatokkal és masszázzsal és akupresszúrás pontok nyomásával. Tudományos ellenőrző vizsgálatok nem találták hatékonynak az eljárást, bár maga az a tény, hogy valaki odaadóan foglalkozik velünk, jó hatással lehet közérzetére. (Csak bírja a pénztárcája!) Ezzel az erővel akár kozmetikushoz is járhatunk: egy arc- és testmasszázsnál nincs jobb dolog, ami ellazíthat.