Debrecen

 

Kósa Lajos polgármester a nyár közepén azt mondta, hogy már most olyan éles az önkormányzati kampány Debrecenben, hogy az MSZP még az élő fába is beleköt. A szocialisták viszont korrupcióval, a város önkényes vezetésével vádolja évek óta Kósát. Az előző ciklusban az akkori ellenzék azzal vádolta a kormányt, hogy Kósa Fideszben elfoglalt magas pozícióját használta ki hatalmas állami támogatások megszerzésére, és Debrecen aránytalanul több költségvetési pénzt kapott, mint például a közeli, szocialisták vezette Nyíregyháza. Kósa szerint azonban a mostani kormány bünteti a várost, és visszatartanak több olyan támogatást, amelyekre az Orbán-kormány érvényes szerződésben vállalt kötelezettséget.

Az önkormányzati választásokról szóló vita az egyéni képviselők választókörzeteinek kijelölésével kezdődött. Háromezer fővel csökkent a város lakossága 1998 óta, ezért a harminc egyéni körzetből egyet megszüntettek. A szocialisták tiltakoztak mert az új körzethatárok felborították azt a rendet, miszerint mindhárom debreceni parlamenti képviselő körzetében 10-10 városi képviselő volt. Az új beosztás szerint 12-9-8 lett a képviselők aránya. A beosztást a Hajdú-Bihar megyei főjegyző megváltoztatta: maradt a 29 képviselő, de két körzetet összevont és egy másikat kettéválasztott. Kósa Lajos, a város fideszes polgármestere szerint a körzethatárok módosítása alkotmányellenes volt, mert a választások kiírása után változtattak. Kósa szerint a szocialisták a belügyminiszteren keresztül gyakoroltak nyomást a jegyzőre, hogy nekik kedvezőbb összetételű választási körzetek alakuljanak. A polgármester az Alkotmánybírósághoz fordult, és ha a testület elfogadja Kósa érveit, akkor lehet, hogy visszaállítják a korábbi körzethatárokat Debrecenben. A megyei MSZP-elnök viszont Kósát perelte be, amiért azt állította róla, hogy megfélemlítette a jegyzőt.

Kósa fideszes elkötelezettségének tudta be az ellenzék a Terror Házával kapcsolatos városi botrányt. A debreceni képviselőtestület a választások után, de még az új kormány megalakulása előtt, létrehozott egy közalapítványt, melynek feladata Debrecen XX. századi történetének kutatása lett. Az alapítvány megalakulása után jelezte, szeretne egyesülni a budapesti Terror Háza Múzeumot felügyelő közalapítvánnyal. Az egyesülést támogatta Stumpf István akkori kancelláriaminiszter, aki a budapesti alapítvány felügyelője volt, és a debreceni önkormányzat is. Az egyesülés azt jelentette volna, hogy a kormánynak minden Terror Házával kapcsolatos intézkedését egyeztetnie kellett volna a debreceni közgyűléssel is. Erre azért lett volna szüksége a Fidesznek, mert attól tartott a párt, hogy a Medgyessy-kormány megszünteti vagy átalakítja a múzeumot, és a biztosnak tűnő debreceni fideszes vezetés vétója lett volna a garancia a zavartalan működésre. A Fővárosi Bíróság azonban nem engedélyezte az egyesülést, mert Stumpf utódja, az MSZP által kinevezett Kiss Elemér visszavonta az egyesülési kérelmet a Miniszterelnöki Hivatal részéről. A múzeum vezetése és a debreceni önkormányzat fellebbeztek, a másodfokon még folyamatban lévő per biztosan visszatérő témája lesz a debreceni kampánynak.

Biztosan fontos kérdés lesz, hogy melyik párt mennyit tud lobbizni a városnak. Kósa Lajos vezetése alatt komoly kormányzati támogatást kapott a Debrecen. Sok köztéri szobrot avattak, számos középületet újítottak fel, és megújult Debrecen főtere és a város villamos-pályája is. Bérlakás-építési program indult, leköveztek 172 utcát. A Széchenyi-tervből kétmilliárd forint érkezett a városba. Kósa Lajos szerint a kormányváltással elérte a baloldal bosszúja Debrecent. A Medgyessy-kormány ugyanis nem fizette ki az előző vezetés által beígért 600 millió forintot, amely az új rendezvényközpont építéséhez kell, és nem kapta meg a város a repülőtér állami tulajdonrészét, pedig az előző kormány ingyen odaígérte már. A baloldal viszont a korábban érkezett pénzek elherdálásával és korrupt vagyonkezeléssel vádolja a fideszes vezetést.

A baloldal kifogásolta azt a döntést, ami egy éve megengedi, hogy akkor is eladjanak önkormányzati vagyont, ha a meghirdetett árverésre csak egy jelentkező érkezik. Így történt ez a közelmúltban a Fráter-villával. A tüdőgondozóként működő épületet 200 millió forintért adta el a város, kikiáltási áron, az egyetlen jelentkezőnek. A szocialisták tiltakozó aláírásokat gyűjtöttek, mert szerintük inkább múzeummá kellett volna átalakítani a villát. Szintén a közelmúltban kezdett vitatkozni az MSZP, hogy a Dósa nádor tér alá tervezett mélygarázst inkább építsék máshová. A város ingatlaneladásai kapcsán a szocialisták vitatták egy Medgyessy-sétányon lévő villa sorsát is. Szerintük rosszul járt a város akkor is, amikor a repülőtér területéhez tartozó részt eladtak a Transped Kft.-nek.

A repülőtér egyébként is fontos vitatémája lehet a választásoknak. Debrecenben van az ország második legnagyobb repülőtere, ahonnan 2001 óta nemzetközi járatok is indulnak, például charter-gépek Tunéziába. A repülőtér nagy része a város tulajdonában van, de az állam és a Transped Kft is birtokol belőle. A fideszes városvezetésnek komoly tervei vannak a reptérrel: a közelben futballstadion építését tervezik, és magyar foci-Eb rendezésére számítva komoly regionális repülőtérré fejlesztenék a volt szovjet katonai bázist. A szocialisták viszont azzal vádolják a fideszeseket, hogy a reptér körüli üzletek akadályozzák a fejlesztést.

Másik nagy közlekedési vita a városban az M3-as nyomvonala körül alakult ki. A kelet felé épülő sztráda eredeti nyomvonalához képest az előző ciklus végén felmerült egy másik változat, ami Debrecen felé került volna Nyíregyháza helyett. A szocialista vezetésű Nyíregyháza tiltakozott. A Közlekedési Minisztérium most olyan kompromisszumos megoldást javasol, ami egyszerre közelítene a két város felé.

Komoly vitát okozott a közgyűlésben a Csokonai Színház igazgatójának kinevezése. Két jelölt volt a posztra: Halasi Imre és Csutka István. A színház 79 dolgozója közül 71 Halasira szavazott, a képviselők azonban Csutkának adták a posztot. A szocialisták azért háborogtak, mert szerintük a fideszes többség azért szállt szembe a színháziak akaratával, mert Halasi 1994-98-ban az MSZP országgyűlési képviselője volt. A fideszes képviselők azonban úgy nyilatkoztak, hogy Csutka pályázata egyszerűen meggyőzőbb volt.