Érd

 

Érden a civil szervezetek és a jobboldali pártok szövetsége áll szemben a politikai viták idején az MSZP-vel. A legtöbb vita a város pénzügyi helyzetével és jegyzőjével volt kapcsolatos. Érd egyik legnagyobb problémája, hogy lakossága folyamatosan növekszik, de infrastruktúrája elmaradottabb, mint sok kisebb településnek.

A várost 12 éve vezető Harmat Bélát a városi ellenzék elsősorban a pénzhiány miatt támadta. 2000 végén csődközeli helyzetbe jutott az önkormányzat, a városi kassza gyakorlatilag kiürült. Ekkor érkezett azonban félmilliárd forint a privatizált gázszolgáltató vagyona után, és ez megmentette a település gazdaságát. A város vezetése szerint szó sem volt válságról, mert előre számítottak a pénzre, az ellenzék szerint azonban csak a véletlen mentette meg a várost.

Szintén a város gazdálkodásával kapcsolatban érte kifogás a város vezetését az Érdi Városgazdálkodási és Építőipari Kht. működése miatt. A város vagyonát kezelő társaság a ciklus első felében még kft-ként működött, azonban 100 millió köztartozást halmozott fel. Az APEH már megszüntette volna a társaságot, amikor átalakították kht.-vé. A gazdálkodása azonban ezt követően sem lett szabályosabb, és az adóhatóság nyomozást indított a társaság ellen számviteli csalásokat gyanítva. A polgármester könyvszakértőt kért fel az ügy kivizsgálására, aki megállapította, hogy az önkormányzat olyan szerződéseket kötött a kht-vel, melyek a városnak nagy károkat, a társaságnak viszont aránytalanul nagy hasznot hoztak.

Érden hosszú ideig fontos téma volt a jegyző és a polgármester konfliktusa. Erdélyi László jegyzőt a város rossz pénzügyi helyzete miatt hívta Harmat Béla Érdre. A jegyző remek szakember hírében állt, a Horn-kormány idején a Miniszterelnöki Hivatalban volt főtanácsadó. A jegyző és a polgármester jó kapcsolata azonban 2001 végére megromlott. A városi ellenzék szerint politikai vita állt a háttérben, hiszen Erdélyi inkább a baloldalhoz, míg Harmat a jobboldalhoz kötődik. Harmat állítja, hogy kizárólag szakmai mulasztás miatt javasolta - egyébként sikeresen - a képviselőknek Erdélyi menesztését. Nem csak a fent említett Városgazdálkodási Kht. ügyben hibáztatta, hanem azzal is vádolta, hogy rendszeresen túllépte hatáskörét, miközben sok fontos ügyben nem járt el. Utóbbira hozta fel példának Érd egy országosan ismertté vált botrányát: úgy kezdett egy társaság lakópark építésébe, hogy jogellenesen, a szabályok figyelmen kívül hagyásával kapott építési engedélyt. A 650 millió forintos beruházás félbemaradt, mert a kivitelezés nem felelt meg a törvényi előírásoknak, de ezt az önkormányzatnál senki sem vette észre sokáig. Erdélyi szerint ő végig kifogástalanul látta el feladatát, és a polgármester személyes okok miatt indított ellene hadjáratot. 2001 végén több rendkívüli ülésen foglalkozott a közgyűlés a jegyző ügyével. A legnagyobb vihart az az ülés kavarta, amikor Erdélyi lejátszott egy hangfelvételt, amelyen Harmat Pató Simon alpolgármesterrel arról beszélget, hogyan lehetne eltávolítani a jegyzőt. Végül a baloldal részvétele nélkül a városi többség leváltotta Erdélyit, aki pert indított az önkormányzat ellen.

Érden komoly problémát jelent a bűnözés. Az elmúlt években ugyan csökkent a bűnesetek száma a városban, de még mindig a kampány kiemelt témája lehet a kérdés. Az országban Pest megyében a legmagasabb az egy főre eső bűnesetek száma, és a megyei statisztikát Érd vezeti. 1999-ben minden hetedik, 2000-ben minden kilencedik megyei bűntény Érden történt.

A város komoly infrastrukturális hiányosságokkal küszködik. Nincs még egy több tízezer lakosú város az országban, ahol az utaknak csak 30%-a van lebetonozva, ahol nincs kórház, bíróság, levéltár és strand se. Érdet Európa legnagyobb falujának is csúfolták már. A városba folyamatosan költöznek Budapestről az emberek, ezzel az ország legnagyobb alvóvárosává vált: a teljes lakosság fele napközben a fővárosban van. A 30-as évek óta tervezik az Érd-Budapest HÉV-vonal megépítését, az elképzelés azonban reménytelennek tűnik.

A város önkormányzata megpróbálta kiharcolni, hogy Érd kapja meg a megyei jogú város státust. Ez évi 140-150 millió forint plusz bevételt jelentene az önkormányzatnak, mert a helyi illetékek nem a megyei közgyűlés kasszájába folynának. A megyei jogú rangot az 50 000 lakos fölötti települések kaphatják meg, és ezt Érd a XXI. század elejére teljesítette. Mégsem kapta meg a várt kitüntető címet a város, pedig rendkívüli kedvezményként több megyeszékhely úgy is megyei jogot kapott, hogy nincs félszázezer lakosa. Az új érdi vezetés várhatóan megpróbálkozik tovább lobbizni, és ez a kampány alatt is felmerülhet.