Pécs

 

Pécs az ország egyik legnagyobb városa, a rendszerváltás előtt fontos ipari központ volt. A környékbeli bányák bezárásával fokozatosan átalakult a város gazdasági szerepe, és új, jórészt külföldi tulajdonú ipar költözött a városba. Pécs fontos kulturális központ is, a 2000-ben több intézményből egyesített Pécsi Tudományegyetemnek huszonötezer hallgatója van.

Pécs helyén a rómaiak alapítottak először várost, Sopiane néven. A városon keresztülmenő hadi út fontos regionális központtá tette a várost, mely a 3. században a barbároktól veszélyeztetett Aquincum közigazgatási szerepét is átvette. A honfoglalás után is megmaradt fontos központnak, Szent István püspöki székhellyé tette. A püspöki város gyorsan fejlődött, 1367-ben Nagy Lajos király itt alapította az ország első egyetemét, ami azonban csak néhány évig működött. A 14-15. században több országgyűlést is tartottak a városban, Mátyás király például itt fogadtatta el a nemesekkel a füstadó bevezetését. Ebben a korban volt Pécs híres püspöke Janus Pannonius.

A kora újkorban több mint egy évszázadon át, 1543-tól 1686-ig török uralom alatt volt a város. 1600-tól fontos török közigazgatási központ lett, és mivel távol volt a hódoltság örökké harcoktól sújtott határához, berendezkedtek a törökök a városba. Magyarországon itt található a legtöbb török uralmat idéző műemlék, többek között 40 palotát építettek a város urai.

A török kiűzése után szinte kiürült Pécs, alig néhány család maradt a harcok után. A 18. században meginduló bányászat hatására kezdett fejlődni a város, mely 1780-ban nyerte el a szabad királyi város rangot. A 20. század elején kezdett jelentősen növekedni a lakossága. 1921-ben ide költözött a pozsonyi egyetem.

A második világháború után a feketekőszén mellett az uránbányaszat vált jelentőssé. A rendszerváltás óta sorra zártak be a bányák. Most inkább a feldolgozóipar ad munkát a helyieknek. A legfontosabb pécsi cégek között van a Pécsi Serfőzde Rt., a Délhús Rt., a Pécsi Dohánygyár, a DDGÁZ és a DÉDÁSZ.