XIV. kerület

 

A mai Zugló mintegy 18,15 négyzetkilométeren terül el. Külterülete nincs, így átlagos népsűrűsége 7205 fő/négyzetkilométer, ami közel kétszerese a fővárosinak. Városrészei a következők: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kisszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zuglóban 2 400 000 négyzetméter zöldfelület, így a főváros levegőjének frissítésében nagy szerepe van a kerületnek.

Zuglóban található a Rákosmező egy része. Itt tartották 1286-ban az első országgyülést, itt nevezték ki 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzójává. A Városliget kialakulásával a XIX. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált. Itt épült fel a Bethesda Gyermekkórház elődje 1827-ben. 1850 körül már villákat épitettek a Városliget szélén, a többi terület azonban lakatlan volt.

A fejlődés jele volt, hogy 1865-ben megnyitották az Állatkertet. Az 1873-as városegyesítéskor Zugló három kerület része lett és csak 1935-ben nyilvánították önálló XIV. kerületté. Az 1880-as években megindult a közművesítés, ekkor kezdett kiépülni a Thököly út és az Erzsébet királyné útja. 1906-ban elkészült a Műcsarnok és az Iparmüvészeti Múzeum. Szabályozták a Városligeti tavat, feltöltötték a Páva-sziget két csatornáját és a tóba vezették a Rákospatakot. Kialakították a városligeti körútat. Megépült a Vajdahunyadvára és a Hősök tere. A kerület beosztását 1950-ben véglegesítették.

A szocializmus idején itt kapott helyet a Danuvia Gépgyár, az Elektroakusztikai Gyár, az MTA Kutatási Eszközöket Kivitelező Vállalata, a Budapesti Porcelángyár, a Geofizikai, a Földtani és a Gyógyszerészeti Intézet. Szintén itt épült fel a Népstadion, a Kisstadion, a leégett Budapest Sportcsarnok helyén pedig jelenleg is folyik a Budapest Aréna építése.