Zalaegerszeg

 

Zalaegerszegről a legrégebbi beszámoló 1247-ben keletkezett, és a település templomának vagyonáról szólt. Zalaegerszeg évszázadokig egyházi birtok volt: 1394-ben került a veszprémi püspökség, majd 1777-ben az akkor létrehozott szombathelyi püspökség fennhatósága alá. A XV. század közepén mezővárosi rangot kapott, de a törökök támadásai miatt a település fejlődése megrekedt. Buda eleste után fatoronnyal és földbástyákkal erősítették meg Zalaegerszeget.

1600-tól, Kanizsa eleste után lett fontos katonai központ, ide tette át székhelyét a környék végvárait ellenőrző vicegenerális. Évtizedekig háborúskodás, és az ezzel járó tűzvészek és pestis járványok tizedelték a lakosságot, de csak rövid időre került török kézre Zalaegerszeg, 1664-ben.

A XVIII. században erősödött meg a város, 1732-ben lett Zala vármegye székhelye, bár már korábban is tartottak itt megyei gyűléseket. A megyében ebben az időben különösen erős volt a reformerek köre, itt alakult az ország egyik első szabadkőműves csoportja is. A reformkorban erős ellenzéki központnak számított, sokáig Deák Ferenc volt Zala országgyűlési követe.

1887-ben 17 települést csatoltak a városhoz, és ezzel mérete és lakossága is jelentősen megnőtt. 1983 óta saját színháza van, és két főiskolai karnak is otthont ad Zalaegerszeg: a Pécsi Tudományegyetem egészségügyi karán, és a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi és számviteli karán összesen 2000 diák tanul. Tavaly készült el Közép-Európa legnagyobb vízi vidámparkja, ahol 4500 ember strandolhat egyszerre az érdekes csúszdák között.