5. Scarlett Johansson - Elveszett jelentés (Legjobb női főszereplő - 2004)
Nem kérdéses, hogy az Elveszett jelentés Bill Murray jutalomjátéka volt, ám fabatkát sem ért volna, ha nincs mellette egy izgalmas, új arc, akivel vibrál köztük a levegő, aki minden gesztusát megfelelően és hitelesen lereagálja, és akinek az alakításán keresztül Sofia Coppola női érzékenysége igazán átjön. A húszéves felfedezett a három évvel ezelőtti Arany Glóbusz átadó királynője volt, hiszen a drámai (Leány gyöngy fülbevalóval) és a vígjáték-kategóriában is versenyzett, ám a két siker összeadva dupla nullát eredményezett az Oscaron és tavaly a Match Point kapcsán sem próbálták kárpótolni az [origo] filmklub egyik nagy kedvencét.
Jelölték viszont: Diane Keaton - Minden végzet nehéz
+ + +
4. Jim Carrey - Truman Show (Legjobb férfi főszereplő - 1999)
Ha már ott tartunk, hogy kiket szeret a Hollywoodba akkreditált külföldi újságírók szövetsége az Oscar-mellőzöttek közül, akkor nem feledkezhetünk meg Jim Carrey-ről, aki a 2000-es Arany Glóbusz átadón a következő szavakkal vette át zsinórban második díját: "Én vagyok a Golden Globe Tom Hankse!". Oscar nem értékelte a viccet és sem az Egy makulátlan elme örök ragyogása, sem az Ember a holdon kapcsán nem próbálta kárpótolni a gumiarcú komikusként beskatulyázott sztárt, aki pedig a Truman Show-ban maradéktalanul bizonyította drámai tehetségét is.
Jelölték viszont: Tom Hanks (Ryan közlegény megmentése)
+ + +
3. Egy makulátlan elme örök ragyogása (Legjobb film - 2005)
Érdekes, hogy két évvel ezelőtt az Oscar két élő legenda, Eastwood és Scorsese párharcáról szólt, holott az év két legjobb filmjét a fiatalabb generáció egyedi látásmóddal hódító úttörői készítették: a Kerülőutak még éppen beslisszant a legjobb ötbe (bár a főszereplő Paul Giamattit botrányosan mellőzték), Michel Gondry csodálatos, romantikus agymenése viszont már megakadt az Akadémia-tagok torkán. A vigaszdíj a legjobb eredeti forgatókönyvnek járó díj volt és persze az azonnali kultklasszikus státusz.
Jelölték viszont: Ray
+ + +
2. Las Vegas, végállomás (Legjobb film - 1996)
Úgy tartják, hogy Oscar szereti a drámákat, de leginkább a felemelő, optimista végkicsengésűeket. Így történhetett, hogy az 1995-ös év legjobb kritikáit begyűjtő, ám végtelenül szomorú alkoholbűzös románc, a Las Vegas, végállomás csak Nicolas Cage révén jutott szoborhoz. Hasonlóan járt a kevésbé kiemelkedő, halálsoron játszódó Ments meg, uram! is, a fő kategóriában pedig egy egyszerű lelkületű olasz giccs (Neruda postása) és egy beszélő malacka foglalták a helyet.
Jelölték viszont: Babe
+ + +
1. Majdnem híres (Legjobb film - 2001)
A kritikusok imádták, a kamarák szintúgy, megnyerte az Arany Glóbuszt és Cameron Crowe előző Oscar-sikerének (Jerry Maguire) mintájára borítékolható volt, hogy a kategória éllovasává válik még egy ilyen erős évben is. Egy jól koncentrált kampánnyal az év jókedélyű, nosztalgiakedvencévé válhatott volna, maga mögé utasítva a két szociálisan érzékeny Soderbergh-filmet (Traffic, Erin Brockovich) és a feliratos Tigris és sárkány-t. A leleményes kampánystáb (már megint csak a Miramax) azonban sajnos az émelyítő Csokoládé mögött állt, a szétaprózott szavazatoknak köszönhetően pedig a fődíjat végül elhappolta a Gladiátor. Mint szinte minden évben, a szezon legjobb filmjét az eredeti forgatókönyv Oscarjával kárpótolták.
Jelölték viszont: Csokoládé
Onozó Róbert