Palánkai Tibor

III. Milyenek az integráció szervezeti alapformái és intézményi vonatkozásai?

Az integrációs irodalom 6 szervezeti alapformát különböztet meg. Ezek különféle kereskedelemi és gazdasági tömörülések. Lehetnek regionális szabadkereskedelmi blokkok, vagy különféle szervezetek, amelyekben már a gazdaságpolitikákat is integrálják.

- szabadkereskedelmi terület
- vámunió
- közös piac
- egységes "belső" piac (ez a tétel nem szerepel Balassa listáján)
- gazdasági és monetáris unió
- politikai unió

A GATT 1948-as létrehozásától 2000-ig a világgazdaságban 214 különféle regionális kereskedelmi szervezet (szabadkereskedelmi társulás vagy közös piac) jött létre. Ezek közül 2000-ben mindössze 134 volt érvényben. Csak 1995 óta mintegy 90 új kereskedelmi megállapodás jött létre. Ez azt jelenti, hogy jelentős részük kudarcot vallott - vagy megszüntették tevékenységüket vagy felbomoltak (pl. KGST).

Valamennyi közül legmesszebbre az EU jutott el. Más egységes piac, vagy közös pénz nincs, a többi szervezet céljai között az igazi föderáció nem szerepel. Nem kétséges, hogy az EU egyedi, speciális és olyan komplex egység, amire eddig nem volt példa. Egyes (Puchala például) egészen elmennek odáig, hogy ezúttal az N=1 képletéről van szó, vagyis nem is lehet tudományos elemzés tárgya. (D. J. Puchala, 1984: 198) Ugyanis minden érdemi elemzés és általánosítás az esetek, a megjelenési formák nagy számából tud csak releváns és tudományosan megalapozott következtetéseket levonni, tételeket és törvényszerűségeket megfogalmazni. Vagyis az európai tanulmányok, mint tudományág nem is létezhet. Tény, hogy azért vannak az EU integrációnak intellektuálisan igényes cáfolói is.

A következő diagrammal az európai integrációs folyamat főbb állomásait és jelenlegi állását próbálom jelezni.

7. ábra