3. ábra
Az egyesült Európa eszméjét a legkülönbözőbb politikai platformokról hirdették meg, s a viták átlépték a pártpolitikai határokat. A második világháború után az Egyesült Európa a modern demokratikus jobb- és baloldalnak egyaránt programja volt. Terméketlen vita lenne, ki tett érte többet.
A második világháború utáni időszakban talán három új nagy fejleményre kell felhívnom a figyelmet.
- Az egyik, hogy az európai egyesülés egyszerűen megvalósul. A nagy gondolkodók álmából valósággá válik.
- Már nem csak egyesülésről, hanem integrációról kell beszélnünk.
- Létre jön egy új társadalomtudományi ág, az un. "európai tanulmányok".
Ha a bevezetőnek címet adnék, az lehetne, hogy az európai egyesüléstől "Európai integrációig". Az előadásom ez utóbbiról szól. Tehát már nem csak "békeszövetségről" beszélünk, hanem az integráció folyamatáról, ami a politikán túl kiterjed a gazdaságra és a társadalmi élet egészére. Az integráció komplex gazdasági szerkezet, organizmus, s alapja az egyesülési folyamatoknak, magyarázza azok sikeres megvalósulását. Az integráció elméleteiben a béke kiegészül két újabb bűvszóval, vagyis azzal, hogy az integráció a gazdasági hatékonyság és az általános jólét fokozásával jár együtt.
Az integrációval a társadalomtudományok igazából csak a második világháború után kezdtek komolyan foglalkozni. Fritz Maclup angol professzor, még valamikor az 1960-as években megkérte munkatársait, hogy lapozzák át a közgazdasági irodalmat, az integráció milyen kontextusokban szerepel benne. Az derült ki, hogy a szó egyszerűen nem is található meg a különböző háború előtti iskolák szótárában. A háború után ez gyorsan megváltozott, s a kutatások alapján hamarosan számos elméleti iskola és könyvtárnyi integrációs irodalom keletkezett.
Egy rendes tudományág története azzal kezdődik. "Már a főniciaiak is!" Az európai tanulmányokról ez nem mondható el. A tudományágra a multidiszciplináris közelítés (történeti, közgazdasági, jogi, szociológiai, kulturális és politológiai) a jellemző. A kutatások mellett megkezdődött a téma egyetemi oktatása, a BKÁE-n például a tudományág keretében évente 30-40 kurzust tanítunk. Intézmények jöttek létre, ma Magyarországon a különböző egyetemeken 14 Európai Tanulmányi Központot tartunk számon. Különféle címeket és díjakat lehet kapni. Ilyen például a Jean Monnet professzori cím is.
Az integrációs elméletek általában a folyamat öt fontosabb dimenziójára kíváncsiak:
- Az integrációs folyamatok tartalma (lényege),
- Az integráció szervezeti alapformái és intézményei,
- Az integráció politikái (szabályozása), a kormányzás kérdései,
- Az integráció előnyei és hátrányai (costs-benefit analysis), és végül,
- Az integráció-érettség (integrációs kapacitások).
A továbbiakban néhány ezekkel a fogalmakkal kapcsolatos kérdésre kívánok kitérni.