"A rendelet Európában egyedülálló módon az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) kötelező szakvizsgájához köti a vendéglátóhelyeken játszó zenészek fellépését" - áll a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium módosító javaslatának indoklásában, amely emellett elmondja, hogy a rendelet eltörlése "a vendégek számára is lehetőséget teremt arra, hogy a számtalan zenei irányzat közül megtalálják a nekik tetsző szórakozási lehetőséget".
A magyar cigányzenészek, illetve cigányszármazású tánc- és szalonzenészek petíciójukban Kóka Jánoshoz fordultak, hogy az OSZK-vizsgák ellen indított támadást a "Miniszter Úr visszautasítani szíveskedjen". A köztiszteletben álló zenészek bizonyítékként egy 1930-as működési engedélyt is mellékeltek a petícióhoz, annak alátámasztására, hogy a "politikai síkra terelt" ügy korántsem függ össze a diktatúrát idéző szabályozással, azaz Magyarországon már ősidők óta magától értetődő a zenészszakma írásbeli legitimálása.
Véleményük szerint "ez a rendelet az egyetlen védelmük, hogy a még maradék vendéglátó üzletekben, mint vizsgázott művészek dolgozhassanak, és ne a közismert feketemunkát végzőket, és a féláron alkalmazott amatőröket, vagy a flopikkal zenét szolgáltatókat foglalkoztassák helyettük". A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Turisztikai Hivatal kételyei miatt Kóka János visszavonulót fújt, és mégsem törölte a rendelkezést.