Érintésre érzékeny: Longman - hallgasd meg drum'n'bass-mixeit!

Mint dj az Airbag duó tagjaként vált közismertté, és immár a zenekészítésből is kiveszi a részét, a Tactile csapatában: most például arra várnak, hogy a brit Timelessnél kijöjjön első anyaguk, mindjárt egy szerzői duplacédé. Longmannél a zene élvezi az elsőbbséget, míg ő maga igazi rejtőzködő, szeret a háttérben maradni. Ezúttal mégis nyíltan mesélt kezdeti nehézségeiről és elvakult gyűjtőszenvedélyéről, sőt örök kedvencéről, a metálról is. Hallgasd meg exkluzív és BBC-s drum'n'bass-mixét!

Emlékszel még az első meghatározó zenei élményedre?
- Egy távoli országban, Indiában kezdődött minden, ahol négy évig éltünk a családommal, édesapám jóvoltából. Itt ismerkedtem meg a nálam jóval idősebb Ákossal, aki profi gördeszkás volt, ráadásul skaterockot és metált hallgatott. Az első pillanattól kezdve rettentően felnéztem rá, mondhatni egész eddigi életemben ő volt rám a legnagyobb hatással. Tizenkettő voltam, amikor hazatértünk Indiából, és innentől fogva teljesen belemásztam a metálba, nagyjából mindent meghallgattam. A folyamat egyszerűen zajlott: amint pénzhez jutottam, irány a Viking vagy a Solaris metálbolt, majd haza a cédékkel. Jellemző, hogy már ekkor is fanatikus zenebolond voltam, körülbelül három-négyszáz cédét gyűjtöttem össze, ismertem az összes zenekart és albumot, sőt a számcímeket és a szövegeket is kívülről fújtam.

Mi indított el aztán mégis az elektronikus zene felé?
- A megborulás 1996-ban történt. Bemutatták a Transpotting-ot, úgyhogy éjjel-nappal szólt az Underworld. Ebben az évben jutottam ki először Londonba, ahol egy "jól sikerült" este alkalmával a drum'n'bass-szel is megismerkedtem. Ültem a kocsiban, dübörgött a basszus, bennem meg a londoni hangulat és az újdonságérzés - az összhatás eszméletlen jó volt, és kitörhetetlen nyomot hagyott. Itthon aztán belecsöppentem az első tilos-partys korszakba, rengeteg bulira elmentem, és mindig Palotaira vártam, mert tudtam, ahol ő van, ott csak jó zene lehet. Ez szép lassan odáig fajult, hogy lett egy szám, amiért annyira odavoltam, hogy elhatároztam, megveszem. Lementem az Underground lemezboltba, ahol csak annyit mondtam, hogy azt a zenét keresem, amiben a "rock the funky beat" van - és Cadik már a kezembe is nyomta a lemezt. Alig hittem el, hogy tényleg az, és gyakorlatilag kirázott a hideg, miközben a Natural Born Chillers slágerét hallgattam. A sárga lemez megváltoztatta az életem: onnantól kezdve már nem cédékbe, hanem lemezekbe fektettem mindenem.

Könnyen megtanultál mixelni?
- Ma már nevetek magamon, de tény, hogy hosszú ideig, talán két évig nem sok közöm volt a mixeléshez, ezért kezdeti kísérleteimet inkább mókázásnak nevezném. Focus Pisti haverommal mixelgettünk sokat, és vettük föl a kilencvenperces mixeket, melyek - meg kell mondjam - borzasztóak voltak, megközelítőleg három használható keveréssel. Ettől független szenvedélyesen gyűjtöttem a lemezeket, és évente jártam ki Londonba, ahonnan átlag ötven-hatvan lemezzel tértem haza. A reptéren szó szerint remegtem, nehogy szétpakolják a táskámat, mivel a lemezek súlya feltűnően lehúzta a vállam.

Bratwa és Longman

A köztudatba mégsem egyedül, hanem Bratwával együtt robbantatok be, mint az Airbag duó.
- Steve már hallomásból ismert, én voltam az, "akinek minden drum'n'bass-lemez megvan". Hamar megtaláltuk a közös hangot, hiszen mindketten zeneőrültek voltunk, és egy év múlva már együtt mixelgettünk. Megváltásként jött az internetes lemezrendelés, így végre az összes újítás a birtokunkba kerülhetett, ami akkoriban elemi kérdés volt a számunkra. Az Airbaget 1999-ben hoztuk létre, és eredetileg hárman alapítottuk, ám Focus rövidesen kiszállt. Az első komoly fellépésünk az induló Nowsound keretében, a Cause4Concern-bulin volt, amit azért is nagyon nagy dolognak tartottunk, mert megszállott rajongói voltunk a C4C-nek. Ekkoriban kizárólag techno-drumandbasst játszottunk, abszolút kedvencünk volt még a Stakka Skynet vagy Kemal. A leegyszerűsített, vastag bassline-os, raggea-mintákkal dolgozó dubos zenéket nem tudtam hová tenni.

Változott az ízlésed?
- Kifejezetten megszerettem a dubosabb drum'n'basst, a rollereket, amelyek egyszerű, könnyen mixelhető, mondhatni lötyögős zenék, és maguktól mennek előre, nevükhöz hűen, szinte gurulnak. Persze változatlan szeretem a keményebb hangzást is, sőt egy-két éve elővettem a mintegy százötven megtartott metálcédémet is, és azóta újult erővel hallgatom őket.