A tarhonyás somlói vége - könnyűzene és közszolgálat a Petőfin

Véget ért a vegyes felvágott korszaka, a Petőfi rádió júniustól szinte kizárólag a zenére koncentrál. A merész tartalmi változtatás augusztus közepétől a Magyar Rádió teljes arculatváltásával is kiegészült, bizonyítandó, hogy a közszolgálat nem feltétlenül jelent egyet az érdektelenséggel. Összeállításunkból kiderül, hogy a menedzsment szerint még mivel nem. Pénteken délután kettőtől az [origo] Venégszobájában személyesen is megkérdezhetik Such Györgytől, a Magyar Rádió elnökétől, vajon jó volt-e ez így.

A változás persze mindig kockázatos. Amellett, hogy a Petőfi új hallgatókat vonzott, a régiek nagy részét elveszítette - közülük többen panaszt tettek szeretett műsoruk eltűnése miatt az ORTT-nél. Az ő megnyugtatásukra Such György elmondta, a legtöbb műsor nem szűnt meg, a regionális műsorsávokon továbbra is hallható a Déli nótaszó vagy a körkapcsolás a magyar bajnoki focimeccsekről, és a csütörtöki kabarét is igyekeznek valamilyen formában megőrizni.

A (volt) hallgatókat ezzel nem lehet meggyőzni. "És mi van a többi korosztállyal? (...) Aki csak zenét akar hallgatni, annak több lehetősége van, mint nekem, aki a jó műsorok miatt csak a Petőfit hallgattam" - írja a 47 éves Éva egy internetes fórumon. De még az új célcsoport tagjai között is akadnak, akik úgy vélik, "családok ezreinek szobájában marad csönd ezután". Mások azt mondják, hogy igényes zenékkel a korábbi műsorrácsot is ki lehetett volna egészíteni, és akad, aki a zenék frissességét hiányolja.

Báron György 32 éven át volt a Magyar Rádió tagja. Áprilisban - számos elbocsátott munkatársával ellentétben - maga mondott fel, mert nem volt hajlandó azonosulni a rádió új, piaci, hatékonyságelvű szemléletével. Erre szerinte a közelmúltban bevezetett munkanapló a legjobb példa, amely számon tartja a műsorok elkészítésére fordított munkaórák számát.

"A blokkolóóra finomított változata ötletszinten megmosolyogtató, valósággá válva viszont a mindennapi munkát ellehetetlenítő abszurdum - az újságírás-szerkesztés-riportkészítés olyan szellemi tevékenység, amelynek hatékonyságát képtelenség effajta módszerekkel mérni" - adott hangot felháborodásának Báron az Élet és Irodalomban megjelent cikkében. Szerinte az új vezetés törekvése - "olcsóbb rádiót nagyobb és fiatalabb hallgatói körrel" - egy közszolgálati rádiónál lehet bizonyos célok elérésének eszköze, de semmiképpen sem lehet maga a cél.

A felkonf még nem tematika

Az ORTT álláspontja szerint a Petőfi legfőképp azért nem tesz eleget az előírásoknak, mert a számok egymás utáni lejátszása nem tematizált műsor, így nem is közszolgálati. A változatosság hiánya mellett, úgymond, a Petőfi Rádióban hallható zene nem alkalmas arra, hogy tematikus műsorszámként értékeljék, "hiszen a zeneszámok közzétételekor a legtöbb esetben csupán a szimpla felkonferálásra szorítkoztak a műsorvezetők".

A Rádió elnöke azonban nem hátrál meg: "Önmagában az, hogy néhányan támadják a rádiót, nem elegendő indok a változtatásra" - mondja, és óva int attól, hogy a friss hallgatottsági adatokból bármilyen tendenciára következtessünk, ehhez ugyanis szerinte nagyjából egy évnek kell eltelnie.

Tóth Benedek médiakutató úgy látja, az ORTT és a Petőfi Rádió koncepciója a kultúra és az érték felfogásában ütközik. - Az ORTT felfogása elkülöníti a szerzőt a szerkesztőtől, és ellentétben áll azzal a felfogással, amely elismeri a szerkesztői szerzőséget. (E nézetkülönbség egyébként a kilencvenes évek eleji történéseket idézik, amikor sokan a dj-k szerzőiségét kérdőjelezték meg.) Továbbá, mivel az emberek elsősorban szöveg útján kommunikálnak, kialakult az a nézet, hogy kizárólag a szöveges tartalommal is bíró műsor tekinthető közszolgálatinak" - hívta fel figyelmet a probléma lehetséges forrására a médiakutató.

Csak szerkesztő, vagy szerző is?

A Magyar Rádió augusztus 16-án bejelentette, hogy új arculattal lép a nyilvánosság elé, a tartalom változatosságát a formai megújulással teendő egyértelművé. "Célunk, hogy ne csupán arculatot, hanem a tartalmi, személyi megújulás kapcsán új márkát is építsünk" - jegyezte meg Such György. Az egységes dizájn mellett a rádió szeretné tudatosítani, hogy a három adó más célcsoportoknak szól, tehát nem csupán Magyar Rádió van, hanem van Bartók, Kossuth és Petőfi.

Arccal a digitális kor felé

Az adók tradicionális nevükhöz MR-előtagot kapnak, és ezentúl MR1-Kossuth, MR2-Petőfi és MR3-Bartók néven futnak, majd további bővítés esetén az új csatornák MR4, MR5-ként jelennek meg - derül ki a rádió közleményéből. A névhasználat változtatását a digitalizáció korszakára való felkészüléssel indokolják - mindenesetre tagadhatatlan, hogy külföldön nem találkozni a nemzet nagyjairól elnevezett közrádióval.

Új arculat - új logók

Vinkovits Ágnes - Grünczeisz Kata