A sakkautomata titka

KIÁLLÍTÁS

Szombaton nyílik a Műcsarnok új kiállítása, amely a legendás feltaláló, Kempelen Farkas alakja és találmányai köré szerveződik. Többek között láthatjuk megelevenedni Kempelen 18. századi sakkautomatáját : a rejtélyes "Török" Farkasházy Tivadarral fog este játszani. Kempelen Farkas tűzvészben elpusztult egykori gépét az a John Gaughan keltette életre két évtizeddel ezelőtt, aki David Copperfield híres lebegő-trükkjét is kitalálta. Kempelen Farkas a 18. század fantasztikus figurája volt: a hivatalnok bőrébe bújt feltaláló, a polihisztor csinovnyik. Pozsonyban született, de már 21 évesen Mária Terézia udvarába került. Betelepítette a Bánátot, kiépítette a rendőrséget, sóbányákat igazgatott, csatornákat épített, vízemelő szerkezetet tervezett Schönbrunnba, mozgatható ágyat készített a gyengélkedő Mária Teréziának, színdarabot és verset írt - de két leghíresebb szerkezete mégis sakkautomatája és beszélőgépe maradt.

A "Török": egy blöff mechanikája

Kempelen 1769-ben mutatta be sakkautomatáját, amelyet a bábu keleties öltözéke miatt "Török"-ként emlegettek, és első meccsét Cobenzi gróf ellen játszotta. Ha a gép androidja valóban tudott volna sakkozni, akkor az emberiség minden mást toronymagasan felülmúló találmánya lett volna - ahogy Edgar Allan Poe mondta ironikusan. Kempelen nem a mesterséges intelligenciát találta föl, de ügyesen ötvözte a mechanikát, a mágnesességet és a bűvészetet. Az automata ugyanis valójában csak egy trükk volt: a gépben egy ember bújt el. A tudomány ott kapcsolódott bele, hogy a dobozban ücsörgő embernek valahogyan meg kellett tudnia, mit lépett ellenfele, és belülről mozgatnia kellett a bábu karját. Hogyan csinálta? Erre kapunk választ a kiállításból.

Kempelen gépei azt az örök problémát sűrítik magukba már a 18. században, amelyet azóta filmek és regények özöne próbált meg a maga eszközeivel körbejárni: az ember és az általa alkotott gép viszonya, az automataépítő hübrisze és a szimulákrum határai, a technikába vetett hit. Mária Terézia udvari feltalálója még a felvilágosodás optimista hőse volt, akinek gépei a bürokratikus racionalitás hatalmát jelképezik. A Műcsarnok szombaton nyíló kiállításán láthatjuk a müncheni Műszaki Múzeumban őrzött egykorú beszélőgépet és a sakkautomata pontos rekonstrukcióját. A két találmány azonban csak kiindulópontja a történeti és médiaművészeti tárlatnak, amely inkább a korszak és "mellékszereplő"-jének plasztikus vonásait és aktualitását igyekszik visszaadni.