Csángó farsang a Fonóban

HAGYOMÁNY

Csámborgók vagy csacsogók? A csángók több Romániában élő magyar nyelvű kisebbségi népcsoport összefoglaló neve. Három fő csoportjuk van: a moldvai csángók, a gyimesi csángók és a barcasági csángók. A szó eredetét illetően két vélemény honosodott meg: egyesek szerint a székely nyelvjárások "csángál" (csacsog, fecseg, hamisan énekel) szavából jött, mások viszont úgy vélik, a mezőségi vagy a tiszai nyelvjárásokból ered a "cángó" szó, ami kóborló legényt, csámborgót jelent. Nem tudjuk pontosan, melyik elmélet igaz, de egy biztos: ez a kis népcsoport komoly hagyományokkal bír a különleges dalok énelését illetően, és a természetben is szívesen barangol, kóborol a legtöbb helyi "legény".

A Fonóban megrendezésre kerülő Csángó Farsang különleges vendége Hodorog András, a moldvai magyarok egyik legsokoldalúbb zenészegyénisége. Hangszeres tudása nem csak a tánczenére korlátozódik, hanem a - magyarság legősibb dallamkincséhez tartozó - énekes hagyományt is jól ismeri. Hagyományőrzésében édesanyja, Hodorog Luca néni példáját követi, aki Klézsének híres nótafája, mesemondója és régi szokások tudója volt.

A moldvai hagyományos tánc- és zenélési alkalmak megszűnése után a magyarországi táncházmozgalom figyelt fel rá, itthon először 1990-ben hallhattuk. A hatvanas éveit taposó furulyás igen virtuóz játéktechnikája és széles repertoárja méltán képezi alapját a csángó muzsikával foglalkozó zenészek ismeretanyagának. Ma már tevékenységének fontos részét képezi a moldvai hagyományőrző csoportok munkájában való részvétel is.