Warrenné ma is üzletel

SZÍNHÁZ

Mit szólnál, ha nyári szünidő alatt megtudnád, hogy elsikkasztott közpénzekből küldött téged jóapád tanulni Londonba? Vagy ha a családi házról, ahol felnőttél, kiderülne, hogy zsíros csalás árán épült, és még a feszített víztükrű medence sem teljesen tiszta? George Bernard Shaw 1893-ban írta a Warrenné mestersége című darabját, de Valló Péter rendező azzal, hogy napjainkba helyezte át a cselekményt, meglepően aktuális közéleti-morális drámát vitt színre a Nemzeti Színpadán. Warrennét Udvaros Dorottya alakítja, akit már régen láthattunk színpadon ilyen hangsúlyos szerepben. A bemutató január 9-én lesz a Nemzetiben, az előadás érzékeny, enigmatikus plakátját az Escher nyomdokaiban haladó hazai grafikusunk, Orosz István készítette.

Az eredeti mű Shaw első drámája volt egyébként, amelyet sokáig sehol sem mertek bemutatni, és amikor húsz év múlva mégis megtették, hatalmas botrány és betiltás lett belőle. Pedig csupán egy anya és leánya konfliktusáról szól: a Cambridge-ben tanuló fiatal nő, Vivie (Sipos Vera) megtudja, hogy anyja, Kitty gyermekkorát, taníttatását, egész szép kis életét "piszkos" pénzből, prostitúcióból tette össze. Valló Péter azt mondja, éppen azért esett a választása erre a darabra, mert hasonló helyzetben van a rendszerváltó generáció és az utána következő nemzedék, mint Vivie és Kitty. "A jelenlegi magyar elitnek valószínűleg nagyon nagy része Warrennékhez hasonló módon szedte meg magát. (...) ennek a nemzedéknek, amelyik részt vett ebben a nagy átalakulásban, egyszer el kell számolnia azzal, hogy hogyan is történt mindez."

A furcsa Shaw, akinek a neve leginkább Audrey Hepburn édes kis fekete-fehér kalapjáról jut eszünkbe (amit az escoti derbyn viselt a My Fair Lady című filmben, amely a Pygmalion alapján készült), drámaírói példaképe Ibsen volt, akit kritikákban védett meg az őszinte leleplezéseket nem kedvelő brit közönség előtt. Shaw darabjai gyakran a vígjáték álruhájában ugyanilyen mélyen vájkálnak a társadalom mélylélektanában (vö. Szent Johanna, amelyet sokan az évszázad legjobb drámájának tartanak, és amelyből nem mellesleg kiderül, az emberek nem szeretik a kortárs megváltókat). G. B. Shaw a legjobban író bokszbajnok volt, büszke ír és szigorú vegetáriánus, aki 94 éves korában úgy halt meg, hogy leesett a bicikliről. Jó fej. Nézd meg, mit gondolt a családi titkokról és a lelkiismeretről.