Kirándulásajánló: szombaton az ország 250 műemléke látogatható ingyenesen

KIRÁNDULÁS

A Magyar Turizmus Zrt. idei szlogenje ("Itthon láss csodát!") nagyszerűen illeszkedik legtöbbünk ez évi válságköltségvetéséhez. Április 18-án, szombaton tovább spórolhatunk. A műemlékek világnapján ugyanis az ország kétszázötven műemléke ingyenesen látogatható, érdemes lehet tehát erre a napra időzíteni a családi kirándulást. Az akciónapot szervező Műemlékek Nemzeti Gondnoksága közzétette a programban résztvevő műemlékek listáját, találunk közöttünk gyönyörű kastélyokat, arborétumnak is beillő főúri parkokat, de szélmalmot, dzsámit, kékfestőműhelyt és mézeskalácsházat is. Mivel ennyi hely közül nem egyszerű választani, ajánlunk pár úticélt szombatra.

______________________________________________

A dégi Festetics-kastély

Ez a csodálatos palota körülbelül harminc kilométerre fekszik keletre a Balaton partjától, Fejér megyében. Az egyetlen látogatható klasszicista kastély az országban, de az olvasókat valószínűleg nem az építészeti stílusok érdeklik. Ha viszont elmondjuk, hogy itt minden van, ami egy ékszerdobozhoz hasonló, szép parkhoz kell, akkor már rögtön érdekesebben hangzik. Van benne három patak, sziklakert, templomocskák, fasor, tavirózsákkal és sárga vízitökökkel teli hatalmas tó, benne egy kis sziget, rajta pedig egy hollandi stílusú kerti lak (ezt látható a képen). Valószínűleg a kastélyt is tervező Pollack Mihály gondolta el a romantikus kertet, amely hazánk legnagyobb (300 hektáros) angolparkja. A kastélyhoz sok legenda fűződik, például állítólag ez volt a magyarországi szabadkőművesség titkos központja. A hollandi lakban pedig Festetics Andorné kúrálta magát, a szintén a szigeten lakó tehenek istállójának ammónia tartalmú levegője állítólag jót tett tüdőbetegségének. A szigetet eredetileg csak csónakkal lehetett megközelíteni, ma már híd vezet át. Ha ide indulunk, feltétlenül olvassuk el itt, hogy eredeti pompájában, rószakerttel és narancsligettel hogyan is nézett ki a park.

+ + +

A füzérradványi Károlyi-kastély

Ez a kastély is gyönyörű angolparkkal büszkélkedhet, amelyben órákig lehet bolyongani az óriási platánok, tulipánfák, hársak alatt anélkül, hogy ugyanarra az útra lépnénk. Az eredetileg a reneszánsz időkben építtetett kastélyt Ybl Miklós szabta romantikus stílusúra, a belseje viszont olyan, mintha egy firenzei reneszánsz palotában járkálnánk. A XIX. század végén ugyanis az akkori tulajdonosok (Károlyi László és felesége) elhatározták, hogy reneszánsz holmikat fognak gyűjteni, és azzal rendezik be a Károlyi-család vadászkastélyaként működő kúriát. A berendezési tárgyak nagy részének a II. világháború után lába kélt, de néhány tárgy később visszakerült az 1990-es években ismét megnyílt kastélyba. A magyarországi kastélyok XX. századi története elszomorító, de kalandos, és ez alól a Károlyi-kastély sem kivétel: működött benne luxusszálló, gyermekszanatórium és tüdőszanatórium is. Végül múzeum lett belőle, amelyben sikerült helyreállítani az egykori könyvtárszobát, az ebédlőt, a grófi szalont és a hálószobát, valamint a márványmedencés fürdőszobát is. A két héttel későbbi hétvégére is időzíthetjük füzérradványi kirándulásunkat, ugyanis akkor rendezik meg itt a helyi tavaszköszöntő mulatságot Hegyközi varázs címmel.

+ + +

A kunhegyesi szélmalom

Egykor a Nagyalföld értékes színfoltjai voltak a szélmalmok, mára körülbelül húsz maradt belőlük. Kezdetben a gőzmalmok szorították ki jobb teljesítményükkel, majd 1962-ben mindegyik idejétmúltnak ítéltetett, és leállt. A 2002-ben elkezdett malomrekonstrukciós program első lépcsőjeként újították fel a kunhegyesi Komlósi-féle szélmalmot, amely a többi alföldi szélmalomhoz hasonlóan holland típusú. A helyreállított műemlék most teljesen ép, elvileg még üzemképes is. Az ötszintes malom a műemléki világnapon reggel kilenctől délután ötig van nyitva (dél és kettő között ebédszünet). Kunhegyestől akár biciklivel is könnyen megközelíthetjük, a távolság 15 kilométer oda-vissza. Nagyon szép még a tási (képünkön) és a kiskunhalasi szélmalom is; belevághatunk egy kisebb szélmalom-túrába is (itt találunk még felfedezésra váró szélmalmokat). Fényképezőgépet vigyünk!
Tipp:
Ha már erre járunk, feltétlenül menjünk el az alig harminc kilométerre fekvő Nagykörűbe, ahol az ország legnagyobb összefüggő cseresznyéskertje fekszik. A parkban több mint 250 féle cseresznyefát nevelnek, és mivel most virágzik a cseresznye, ez nagyon szép kirándulásnak ígérkezik.

+ + +

A békéscsabai Meseház

A Meseház két, párban álló tornácos parasztház Békéscsabán, amelyben Schéner Mihály képzőművész sajátos, népi ihletésű mesevilágába csöppenhetnek a látogatók. Rajzok, mézeskalács-figurák, kis szobrok, képek és Lenkefi Konrád bábjai varázsolnak mesébe illő hangulatot.
Tipp:
Ha erre járunk, térjünk be a felújított és modernizált Munkácsy Mihály Múzeumba is, amely háromdimenziós vetítőteremmel, látványos akváriummal, érintőképernyős kiállítással és persze tekintélyes Munkácsy-gyűjteménnyel várja a látogatókat.

+ + +

A Fiumei út sírkert

Ezt a kis belvárosi kirándulást főleg azoknak a fővárosiaknak ajánljuk, akiknek csak pár órája van a kikapcsolódásra. A Fiumei út sírkert (más néven Kerepesi temető) nemcsak egy hatalmas nemzeti pantheon, ahol annyi híres ember nyugszik, hogy a fák alatt sétálva az egész magyar történelmen és művészettörténeten végigsuhanhatunk fejben, hanem egy 56 hektáros őspark és botanikus kert is, amelyről nem árt elfeledkezni akkor, amikor a Margitszigeten tömeg van. A sírkertet igazgató gárda a műemléki világnapon temetői sétára invitál minket: szakavatott idegenvezetők vezetik végig az érdeklődőket az ösvényeken, akiktől mindent megtudhatunk az ott nyugvó emberekről. Kétóránként indulnak vezetések (indulási időpontok: 10.00, 12.00 és 14.00 óra), de önállóan is bejárhatjuk a kertet, a sírkert site-ján a híres párizsi temetőhöz a Pére-Lachaise-hez hasonló interaktív térképet tölthetünk le, a gondos szervezők még útvonal-javaslatokat is felkínálnak. Jöhet a térkép, a verseskötet, lehet sétálni a tavaszi fák alatt. Vigyázat, csak négyig tart nyitva! Érdekes, hogy míg ma a hatalmas temető majdhogynem a belváros szélén, a Keleti pályaudvar tövében fekszik, születésekor, 1847-ben még Pest határain kívül helyezkedett el. Az első temetésekre a szabadságharc után került sor, a nemzet első nagyja, akit itt helyeztek végső nyugalomra, Vörösmarty Mihály volt (1855-ben hunyt el).