Sárkányok Kínából

Vasárnap nyílt és egészen Mikulásig látható a megújult-kibővült Magyar Természettudományi Múzeum Tollas dinók című kiállítása. A helyszínül szolgáló Orczy-kert Ludovika épületében semmi sem hasonlít arra, amit gyerekkori emlékeinkből múzeumként megőriztünk. A környezet, benne az őshüllő-kiállítással inkább a Jurassic Park hangulatát idézi.

A Magyar Természettudományi Múzeum új épületébe, az Orczy-kertben található Ludovikába Londonból érkezett a kiállítás. A lélegzetelállító maradványok bemutatása mellett a szervezők arra gondot fordítottak, hogy a látogatók néha becsukják csodálkozástól tátva maradt szájukat: mert mindenre van itt magyarázat (kivéve arra, hogyan emelkedtek a levegőbe), amit el kell olvasni, meg kell nézni - kisfilmen az őshüllők mozgását vagy mikroszkóp alatt a tollmaradványokat. A tudnivalókat egyszerű, gyermekek számára is érthető formában közlik, a tollak kialakulásáról például elmondják, hogy a pehelytollak a hideg ellen védték a madárőst, a fedőtollakkal udvaroltak, vészjeleztek, a farktollakkal pedig repültek.

A sinornithosaurusnak is voltak tollai

De nem csak kínai leleteket láthatunk a Ludovikában (ezek egyébként aprók, a legnagyobb is csak másfél méteres - az esetleges csalódások elkerülése végett érdemes ezt is tisztázni, hiszen a dinókat óriási, félelmetes lényeknek képzeljük). Hihetetlen az egybeesés, de Ősi Attila a neve az egyetlen hazai kutatónak, aki kizárólag őshüllőkkel foglalkozik. Az ő bakonyi feltárásai is helyet kaptak a tárlaton: 2000-ben találta meg azt a harminccentis állkapcsot, mely egy, a tollas dinókkal egy időben élt, négyméter szárnyfesztávú bőrszárnyú repülő hüllőé lehetett (állítólag akkoriban voltak mesebelisárkány-méretűek, huszonöt méteresek is). A bakonyi ásatások során aztán olyan exkluzív maradványok is előkerültek, melyek még sehol máshol nem: kicsi, gyümölcsevő krokodil, hatalmas, tankszerű, négyméteres páncélos dinó.

Mindezek mellett Nagy Szilvia a csontok és egyéb maradványok köré valódi testet képzelt és ezt viaszból meg is alkotta, aminek az eredményét a Természettudományi december hatodikáig tartó kiállításán szintén láthatjuk. Ráadásként pedig a világhírű National Geographic-fotós, Frans Lanting kinagyított képeit is megnézhetjük, sőt a múzeum saját anyagából képet kaphatunk arról is, hogyan repülnek az állatok.