A forradalom töredékei

Az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulója kapcsán szokatlanul felélénkült a könyvpiac: szinte képtelenség tájékozódni a témával foglalkozó könyvek között. A teljesség igénye nélkül összeválogattunk nyolc egymástól teljesen különböző munkát - összeállításunkban emigrációból írt értelmezés ugyanúgy szerepel, mint '56-os útikönyv, gyermeknapló, a forradalom után közvetlenül megjelent tanulmány, vagy éppen rendhagyó módon DVD-lemez, korabeli hang és képanyaggal. A választékot szemlélve elmondhatjuk, hogy a forradalom ma már szinte teljes egészében megismerhető - valóban csak rajtunk múlik, hogy mennyire ásunk mélyre a nem is olyan távoli múltban.

Tartalom:
Egy városi legenda szerint a Budapesten kitört forradalom hallatán egy pilis falu többnyire szlovák lakosai önállósították magukat, a szovjet offenzívát tankkal felfegyverkezve verték vissza, sőt, szuverén köztársaságot is alapítottak. Eddig a szóbeszéd - Barsi Szabó Gergely pedig a legenda nyomába eredt és kiderítette, hogy mi is történt valójában Kesztölcön 1956 október 23-a után.

Most, hogy a forradalom ötvenedik évfordulója kapcsán akarva-akaratlanul is szembetalálkozunk '56-tal, miért éppen egy, a külvilágtól teljesen elszigetelt falu eseményeire lennénk kíváncsiak, amikor egyedül a budapesti felkelés mozzanatait is bajos és időigényes megismernünk - tehetnénk fel magunknak a kérdést. A kesztölci köztársaság mikrotörténelmi mű - azaz kizárólag egy szűk közösséggel, egy szűk időintervallumon belül foglalkozik. A történelem tehát hirtelen beláthatóvá válik, jelen esetben egy olyan '56-os történettel találjuk magunkat szemben, melynek vannak követhető előzményei, illetve lezárható utóélete.

Ennél azonban fontosabb, hogy a más történeti munkákból megismert, a földjéért aggódó parasztnak, vagy az iparban dolgozó élmunkásnak itt arca és neve is van - a könyv nyomán valóban megismerjük a kesztölci közösséget, a hangadókat és a szocializmusban csak karrierlehetőséget látó opportunistákat, az elkötelezett kommunista híveket és a közösségből nem hivatalosan kiközösített fasisztákat. A kesztölci lakosokon keresztül pedig könnyen érthetővé válik a korabeli Magyarország társadalmi berendezkedése is, az, hogy a különböző csoportok milyen viszonyt ápoltak egymással és a hatalommal, illetve, hogy a forradalom kitörése sem egy emberként érintett mindenkit.

Nem kevésbé érdekes tapasztalat, ha nem történelmi szempontok felől közelítve forgatjuk A kesztölci köztársaság-ot. A könyv oldalian ugyanis egy szórakoztató saga bontakozik ki: bájos és mosolyogtató, ahogy a naiv vidéki bányászok és földművesek nekidurálják magukat a forradalomnak, és a maguk pragmatikus módján egyből szerveződésbe kezdnek. Tagadhatatlanul tetten érhető a könyvben az a hrabali komikum, melyet mindig a való élet ihlet - a történet végén pedig természetesen az igazság is kiderül a tankról és a köztársaságról.

Kinek ajánljuk?
Különösen azoknak, akikben van fogékonyság a korabeli magyar társadalom árnyaltabb megismerésére - jelen esetben a történet szálai egészen a húszas évekig visszanyúlnak. Barsi Szabó látszólag a forradalomhoz egyáltalán nem kapcsolódó események szemléltetésére is kitér - ennek köszönhetően mikor a forradalom kitör, az olvasó már ismeri az egymás között házasodó, izoláltan élő kesztölciek gondolkodásmódját, mely - habár a lakosság döntő többsége az ötvenes években még szlováknak vallotta magát - egyáltalán nem különbözik olyan nagyon az ország többi vidékének földművelőiétől.

Krich Balázs

Megjelent:
A Timp Kiadó gondozásában

Ára:
Ár nélkül

Barsi Szabó Gergely az [origo] munkatársa.