Nagyágyú vagy ismeretlen - ki viszi idén a Nobel-díjat?

Október 11-én, csütörtökön délután egy órakor hirdeti ki a svéd akadémia, hogy kinek ítéli oda idén az irodalmi Nobel-díjat. A találgatás a "Nobel-hét"-nek nevezett időszak kedvenc időtöltése: különböző spekulációk látnak napvilágot, és internetes fogadóirodáknál lehet tétet tenni az esélyesekre. A svéd bizottság ugyan nem tesz közé semmiféle előzetes listát, minden találgatás a levegőben pufog, mégis néha betalál a tipp: tavaly éppen a díjat elnyerő Orhan Pamuk győzelmét jósolták a szakértők, ám ennek ellenkezőjére is bőven van példa, Elfriede Jelinek vagy Harold Pinter díja döbbenetet váltott ki az esélylatolgatókból. Természetesen mi is kivesszük a részünket a spekulációkból, következzék tehát a nem hivatalos "jelöltek" listája.

Amos Oz
Kúszik felfelé az izraeli író az esélyesek listáján, már az ötödik helyen áll a szigorúan nem hivatalos irodalmi versenyben. Mi a legesélyesebbek között tartjuk számon, leginkább azért, mert Oz választása nemcsak irodalmilag, de politikailag is indokolt lehet. A legbefolyásosabb és legtekintélyesebb véleményformálók között tartják számon hazájában, állásfoglalása hangsúllyal bír. Márpedig Oz a hatnapos háború óta szajkózza, hogy az izraeli-palesztin konfliktus megoldása az Izrael melletti arab Palesztina megvalósítása lenne. Ez a politikai terv Európa számára is messzemenően p. c., és talán a világ egyik legveszélyesebben ketyegő időzített bombáját, a Közel-Keletet is lehűtené, Oz, e politika szószólója pedig Nobel-díjazottként tekintélyében megerősödve tudna érvelni emellett.

Írói tekintélyéről sokat mond, hogy a Newsweek a "cionista Orwell"-nek nevezte, aki akár regényt, akár esszét ír, a kutató emberi szellem feddhetetlen kitartásával ássa a körülötte lévő világ gyökereit. Jeruzsálemben született 1939-ben, akkor még Klausnernek, szülei Kelet-Európából érkeztek az akkor még brit fennhatóság alatt álló Palesztínába. Kerem Avrahamban, Jeruzsálem egyik külvárosában nőtt fel, amely olyan nagy hatást tett rá, hogy regényeinek nagy része itt játszódik. Az ismert héber nyelven alkotó költő, Zelda is oktatta abban a vallásos iskolában, ahol tanult. 12 éves volt, amikor édesanyja öngyilkosságot követett el, erről A Tale of Love and Darkness című, egyelőre lefordítatlan memoárjában is ír. (Nemsokára megjelenik egyébként magyarul, Szántó Judit dolgozik a fordításon.)

Natalie Portman töri éppen azon a fejét, hogy Oz önéletírását vászonra vigye - ő játszaná az író fiatalon öngyilkosságot elkövető édesanyját

Három évvel később Amos egy kibbuchoz csatlakozott, ahol egy család örökbe fogadta. Ekkor változtatta meg a nevét is "Oz"-ra, amely héberül erőt jelent. Részt vett a hatnapos, illetve a jom kippuri háborúban, de a katonai szolgálat után szembehelyezkedett az izraeli politikával, filozófiát és héber irodalmat tanult az egyetemen, és elkezdett rendszeresen publikálni. Első regénye, az Elsewhere, Perhaps 1966-ban jelent meg. Termékeny íróként rengeteg regényt írt, ezek közül például a Fekete doboz olvasható magyarul. 1998-ban kapta meg hazájának legtekintélyesebb irodalmi kitüntetését, az Izrael-díjat, 2005-ben pedig a Goethe-díjat Frankfurttól, amelyet előtte Freud, Thomas Mann - és Esterházy - is elnyert. Komoly esélyesnek tartjuk.