Rajnavölgyi Éva

Hogyan védenek az immunrendszer őrszemei?

I. Bevezetés

Testünk külső környezettel kapcsolatba kerülő felületeit (a bőrt, a légutak és az emésztő rendszer nyálkahártyáját) különleges őrszemek - a dendritikus sejtek - védelmezik. Ezek legfontosabb feladata, hogy a szervezetet veszélyeztető környezeti hatásokról tájékoztassák az immunrendszer többi sejtjeit. Így a dendritikus sejtek állandó kapcsolatot tartanak fenn az őket körülvevő környezettel, és receptoraik segítségével folyamatosan érzékelik annak változásait. Az általuk veszélyesnek értékelt jelek (fertőzés, idegen vagy káros anyagok bejutása, gyulladás, stressz) hatására az észrevétlenül figyelő dendritikus sejtek aktiválódnak, és mozgó hírvívőkké alakulva a nyirokszervekbe vándorolnak. Itt maguk köré toborozzák a fehérvérsejtek egy csoportját, a T-limfocitákat, majd átadják nekik szöveti "tapasztalataikat". A dendritikus sejtekkel való kapcsolat azok aktivációs állapotától függően a T-sejtek aktivációjához és a reakciót kiváltó anyagok ellen irányuló sejtes immunválasz elindításához vezet. Ennek a folyamatnak a során a dendritikus sejtek az immunrendszer sok más sejttípusával is kapcsolatba lépnek és így az immunfolyamatok legfontosabb szabályozóiként működnek. A dendritikus sejtek rugalmas működése mesterségesen is módosítható, ami a fertőző betegségek elleni védekezésben, az új típusú oltóanyagok tervezésénél, valamint a krónikus vírusfertőzések, a rák és az immunológiai betegségek kezelésében is felhasználható.