Nem egyszerű a regionális politika helyzete a szektorális politikákkal szemben, mivel a horizontális célok gyakran ütköznek a tradicionális ágazati (vertikális) célokkal, így aztán állandó küzdelem folyik a térbeliség érvényesítéséért a különféle fejlesztési célokban.
Az Európai Unióban a regionális politika elvei, céljai és azok megvalósításának eszköz- és intézményrendszere a nyolcvanas évektől fokozatosan alakultak ki. 1988-tól létrejöttek a Strukturális Alapok, amelyek az Európai Unió költségvetésében egyre nagyobb hányadot képviselnek, és arra szolgálnak, hogy a tagországok regionális különbségeit csökkentsék meghatározott elvek és szigorú előírások szerint. Számunkra az tűnt járhatónak, ha ebben az elfogadott és az európai értékeket szem előtt tartó elveket alkalmazó regionális politikai elvrendszerben gondolkodunk, s azt alkalmazzuk.
Tekintsük át ezen elvek alapján a magyar regionális politikát, s annak a regionális különbségek kezelését szolgáló elemeit.
Magyarországon nincs gond a fejlesztés koncentrálásával, a problématérségek kijelölésével. Gond van viszont azzal, hogy a helyi/térségi szereplők nem, vagy csak mérsékelt fejlesztési forrással rendelkeznek (pl. önkormányzatok), a gazdasági szereplők csak lassan ismerik fel a regionális fejlesztés nyújtotta lehetőségeket. S végül nem stabilak, legfeljebb 1-2 évre garantáltak a támogatások, vagy a saját forrásokhoz való hozzáférés, így inkább a rövidtávú gondolkodás a jellemző, mint a jövő megalapozása.