Rechnitzer János

Miért élnek jobban az emberek a Dunántúlon, mint az Alföldön? - Regionális különbségek és kezelési technikák

Hazánkban a tervezés reneszánszát éli, regionális, kistérségi, települési tervek készülnek, folyamatosan megújulnak. Kimunkálás alatt áll a 2007-2013 közötti időszakra az Országos Fejlesztéspolitikai Terv, amihez a regionális összefüggéseket az Országos Területfejlesztési Koncepció adja. A tervek egymásra épülése, kapcsolódása, a célok megvalósítása már nem ilyen egyszerű. Nincs tervtörvény, nincs garancia arra, hogy egy elfogadott regionális, kistérségi fejlesztési terv miként valósulhat meg, s ha eltérnek tőle, az milyen szankciókkal, következményekkel jár.

• A harmadik alapelv a regionális politika szereplőinek partneri együttműködése, s az ezt garantáló szervezeti és intézményrendszer. Fokozatosan létrejött a szervezetrendszer, kiépültek a regionális fejlesztés intézményei (Tanács, Ügynökség), kistérségi szinten is megjelenik a partneri együttműködés. A gondot abban látjuk, hogy vegyes szerkezet működik, hiszen vannak megyék és régiók, a megyei vezetők jelennek meg a régióban, tehát kettős tudattal, érték- és érdekrendszerrel kellene rendelkezniük, ami nem könnyű, sőt lehetetlen.
• S végül a szubszidiaritás és decentralizáció alapelvét kell megemlítenünk, ami azt jelenti, hogy a döntéseket arra a szintre kell helyezni, ahol a legnagyobb átlátás és kompetencia áll rendelkezésre a megvalósításhoz.

A rendszerváltozás után közel 3200 települési önkormányzat jött létre. A fejlesztési források alacsonyak, a működés költségei növekednek, tehát csak együttműködéssel lehet a növekvő feladatokat megoldani. Ugyanakkor nem megoldott a középszint helyzete, nem tudják, nem érzékelik az emberek a megye szerepét és funkcióit. Miközben a megyék a települések egy új szövetségének kialakítását ösztönzik, segítik.