VI. Regionális különbségek kezelése
A múlt század ötvenes éveitől elkezdődött a regionális különbségek kezelése, a különböző kezelési technikák kidolgozása. Ezeket a folyamatokat gazdasági és politikai rendszertől függetlenül megfigyelhetjük, de a piaci elven és a tervgazdasági elven működő országok eltérő kezelési eljárásokat alkalmaztak. Jellemző volt az államilag támogatott ipartelepítés, az infrastrukturális hálózatok kiépítése, a nagyvárosok fejlesztése, a népesség nagyvárosokba áramlásának korlátozása, a vidéki elnéptelenedés csökkentése, a mezőgazdasági tevékenység koncentrációja. Mindezek mellet egyre több új tevékenység jelenik meg, megindul a térségek átértékelődése (pl. turizmus, közlekedési módok, szolgáltatások, környezeti szemlélet, kutatás-fejlesztés, felsőoktatás stb.), és a termelési módok átalakulása, illetve a tömegtermelés előtérbe kerülése a perifériák számára is több lehetőséget teremt (pl. termelés kihelyezése, foglalkoztatás).
Egyes térségek önmagukra találnak, regionális mozgalmak indulnak meg az értékek (nyelv, kultúra) védelmére, az önkormányzati rendszerek kiépülése felgyorsul, a lokális közösségek megerősödése tapasztalható. Az állami szerepek átértékelése is bekövetkezik, ezek újragondolásának következménye a decentralizáció, ami egy új típusú közösségi feladatmegosztást eredményez.