Roska Tamás

Info-bionika és érzékelő számítógépek

Az elmúlt évtizedben az információs technológiák, a biotechnológiák és az idegtudomány találkozásából új kutatási terület jött létre, mely új termékek, szolgáltatások születéséhez is hozzájárult. Az előadás sok-sok példa segítségével ismerteti a rendkívül izgalmas új kutatási és innovációs törekvéseket, az "érzékelő számítógépek" születését és fejlődését. A sokféle érzékszervet utánzó érzékelő számítógépek a látás, a hallás, a tapintás és más információk alapján értelmezik és felismerik a szituációt, és ennek megfelelően avatkoznak be. A biológia területén elsősorban az idegrendszer motiválta információtechnikai eszközökkel és gépekkel ismerkedhetünk meg, majd szó esik az élő szervezetekbe beépített protézisekről is. Az aggyal közvetlen kapcsolatba kerülő chipek a mesterséges eszközök és az élő szervezetek közötti szimbiózis irányába mutatnak. Az info-bionika területe a technológiai fejlődés, a társadalmi várakozások és a bioetikai megfontolások érzékeny kölcsönhatását is szemléletesen példázza.

I. Bevezetés - Mivel foglalkozik az info-bionika?
Az info-bionika az információs technológia és a biotechnológia találkozásából született, s néhány éven belül átalakíthatja az ember életét és környezetét. A sok érzékszervi ingert egyszerre feldolgozó beavatkozó szerkezetek, a sokféle orvosi alkalmazás és az élő szervezet, illetve a gép interaktív viszonyát lehetővé tevő megoldások mind e terület olykor lélegzetelállító eredményeit és rendkívüli jelentőségét mutatják.

II. Érzékelő számítógépek
Ha valamit ki kell számítani, számítógépeink bámulatos teljesítményre képesek. Ha viszont az állatok legegyszerűbb tevékenységeivel vetjük össze őket, igencsak lemaradnak. A problémát az érzékelés, a számítás és a beavatkozás egyidejűsége okozza: ezt a feladatot kell megoldaniuk az érzékelő számítógépeknek. Az egyik ilyen szerkezet a Bi-i, a világ leggyorsabb kamera-számítógépe, melynek kifejlesztése magyar tudósok nevéhez fűződik.

III. Alkalmazások és kihívások
Az érzékelő számítógép hétköznapi felhasználására példa lehet a kisgyermekek felügyelete. A számtalan orvosi alkalmazás egyike egy Magyarországon kikísérletezett szívdiagnosztikai eszköz. Az info-bionika további fontos területe a pilóta nélküli navigáció, illetve a mozgáskorlátozottakat segítő eszközök kidolgozása, s igen jelentős szerepe lehet az olyan balesetek elkerülésében is, ahol az emberi reflexek már nem elég gyorsak.

IV. Két meglepő csúcsteljesítmény: első lépések a látó- és mozgatóprotézisek területén
Csak a közelmúltban ismertük meg a retina szerkezetét elég alaposan ahhoz, hogy látóprotézisek kifejlesztésében reménykedhessünk. Az első tapogatózó kísérletek során sikerült visszaadni a látás képességét - igaz, csak minimális mértékben - néhány vak betegnek. Ugyancsak régi vágyunk, hogy a megbénult végtagokat legalább részlegesen mozgatni lehessen. Ezen a területen is születtek bíztató eredmények.

V. Direkt kapcsolat az agyműködéssel
Az info-bionika legbonyolultabb feladata az aggyal való közvetlen kapcsolat kialakítása. A majomkísérletek az agyból elvezetett jelek segítségével vezérelt távmozgatás lehetőségét bizonyítják, ami talán majd azokon a betegeken segíthet, akiknek a sérülése nem teszi lehetővé a végtagpótlást. Az agy elektromos jeleinek érzékelése és értelmezése előre jelezheti az epilepsziás görcsöt. Az igazi áttörést az a megoldás jelentené, mely az előjelzésen túl be is tud avatkozni ilyen esetekben.

VI. Következtetések
Az idősödő populáció, illetve a biztonsági rizikófaktorok számának növekvése otthon, a munkahelyeken vagy a közlekedésben egyre inkább szükségessé teszi az info-bionikai eszközök, az érzékelő számítógépek használatát. A technológiai fejlődés és a társadalmi szükségletek változása bioetikai következményekkel és az oktatás átalakításának igényével is együtt jár.

Tovább