Roska Tamás

Info-bionika és érzékelő számítógépek

Az info-bionika három alapvető területre osztható.

1. A biológia motiválta információs technológiák alkalmazásának első nagy területe a multimodális érzékelés (pl. látás, hallás és tapintás egyszerre) az információfeldolgozás és a beavatkozás teljes spektrumában, beleértve az idegrendszerhez hasonló (neuromorf) és kognitív motivációkat, illetve a humán nyelv- és értés-technológiát. Ilyen feladatok közé tartozik például egy robotporszívó, amely maga kiporszívózza a szobát, egy automatikus navigáló berendezés, amely egy pilótanélküli kis repülőgéppel felfedezi és bepermetezi a permetezésre szoruló területeket, vagy akár egy automatikus lapozógép, mely kiválasztja és lemásolja a másolandó oldalakat egy folyóiratból. De ilyen feladat a megbízható beszéd- és kézírásfelismerés is.

2. A következő terület a genomika és az immunológia világa - a bioinformatika és az immunválasz motiválta algoritmusok és hasonlók. Gondoljunk itt például az élő szervezetbe épített autonóm mesterséges érzékelő, számító, beavatkozó eszközökre és interfészeikre, valamint az elhalt szövetrészek pótlását szolgáló protézisekre vagy a gyógyszeradagolókra. Ilyen feladat a ma már széles körben elterjedt fülbe operálható protézis, amellyel mintegy százezer halláskárosult ember képes újra hallani, vagy a krónikus betegségben szenvedő ember beépített gyógyszeradagolója, illetve egy mozgáskárosult személy újra mozgásképessé tétele. Ennek a területnek talán a legnagyobb kihívása a szemprotézis.

3. Mindezek előkészíthetik az utat a mesterséges-élő szimbiózisok kidolgozásához újfajta információtechnikai feladatok ellátására. Ezekkel az eszközökkel interaktív összjáték jön létre a mesterséges és az élő rendszer között. Egyelőre majomkísérletekkel bizonyíthatók elemi távmozgatások, melyek során az agy mozgató területeiről vezeték nélkül elvezetett elektromos inger egy távoli robotkart vezérel.

Vajon van-e remény arra, hogy Magyarország is bekapcsolódjon és az élvonalba kerüljön az új csúcstechnológiás kutatások és innováció területén?

Magyarországon az elektronika és információtechnika, valamint a neurobiológia tradicionálisan erős tudományos iskolákra támaszkodik (pl. Simonyi Károly, Kalmár László és Szentágothai János tudományos iskolái). Ezeken a szakterületeken az elmúlt 10 évben itthon nemzetközi összehasonlításban is színvonalas multidiszciplináris tevékenység alakult ki, és egy speciális, erre a területre fókuszáló doktori programban már több mint egy tucat fiatal kutató szerzett doktorátust. Több helyen van posztgraduális képzés; a Pázmány Egyetemen már harmadikosok azok az egyetemi hallgatók, akik Európában először úgy lesznek információtechnikus mérnökök, hogy már elsőtől folyamatosan megismerkednek az idegrendszer információtechnikájával is. Egy éve a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával megalakult a Magyar Info-Bionikai Kutatóközpont hat egyetem és hat MTA Intézet együttműködésével. Ez a központ több tucat olyan fiatal, doktorátussal rendelkező kutatót és doktoranduszt gyűjtött össze, akik már külföldön is bizonyították rátermettségüket, s Magyarországon is sikerre vihetik az új irányzatot.

De mindez nem lenne elegendő, ha nem tudnánk szoros kapcsolatot ápolni a világ nagy kutatóközpontjaival, és aktív együttműködést kialakítani az új szakterületeken most szerveződő vállalatokkal. Ezt a célt szolgálja egy most alakult konzorcium, a Józsefvárosban működő Bio-info-medical Innovation Park, amelynek alapítói a Semmelweis Egyetem, a Pázmány Egyetem Információs Technológiai Kara, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete és a Richter Gedeon Rt. Az innovációs központ inkubátorházában nemcsak a gyógyítással kapcsolatos nagyértékű orvosi képalkotó infrastruktúra lesz elérhető, de a kezdő vállalatok indulását segítő gazdasági, jogi és pénzügyi infrastruktúra is létrejön. Erre a technológiai irányzatra ugyanis az jellemző, hogy a teljes innovációs lánc különböző fázisai (kutatás, fejlesztés, kísérleti gyártás, terméklétrehozás, marketing, értékesítés, szerviz) szoros kapcsolatban állnak egymással, azaz viszonylag gyorsan lehet az új tudományos eredménytől eljutni a termékig.