Sajó András

II. A büntetés költsége és a várható büntetés összefüggése

Az értelem korlátainak előrebocsátása után vizsgáljuk meg, mennyiben ésszerű, azaz a társadalmi ráfordításhoz képest hatékony a büntetőjogi büntetés. A fogvatartás Magyarországon elítéltenként körülbelül kétmillió forintjába kerül a költségvetésnek. Fejenként és évente. Ebből a pénzből három munkanélkülit lehetne minimálbéren foglalkoztatni. Az Egyesült Államokban egy elítéltre többet kell költeni, mintha a legdrágább és legjobb amerikai egyetemre járatnák teljes tandíjjal. Ezek a költségek bizonyos aggályokat keltenek a börtönbüntetés ésszerűségével kapcsolatban. S ezek a kétségek csak fokozódnak, ha meggondoljuk, hogy a börtönből kikerülők jelentős része megmarad a bűnözői pályán. A betöréses bűncselekmények elkövetőinek kétharmada bűnismétlő, harminc százaléka visszaeső (2. ábra).

2. ábra

3. ábra

4. ábra

Magyarországon 2002-ben 93 milliárd forint volt a vagyon elleni bűncselekményekkel okozott közvetlen kár, amiből csak 6,8 milliárd térült meg. (3. ábra)A bűncselekményekkel okozott kár a fejlett országokban a nemzeti termék öt százalékát is elérheti. Ehhez kell hozzávenni a bűnözés elleni fellépés költségeit. (4. ábra) Az Egyesült Államokban például 1992-ben a teljes kormányzati kiadások 7,5 százalékát igazságszolgáltatásra és bűnüldözésre fordították. Ez több mint a teljes magyar bruttó nemzeti termék. Az állampolgárok szintén hatalmas összegeket költenek bűnmegelőzésre, azaz rácsokra, magánrendőrökre és hasonlókra. Az amerikai számla végösszege 155 milliárd dollár, amihez még hozzászámolhatjuk a bűnözéssel okozott közvetlen károkat, azaz 50 milliárd dollárt. Ezeket a közvetlen károkat a károk háromszorosát kitevő ráfordítással sem sikerült elkerülni. De persze ez sem mérvadó a kiadások értékeléséhez, mert nem tudjuk, a 155 milliárd dollár ráfordítással mennyi további bűncselekményt kerültek el. A büntetési rendszer ésszerűségét nem lehet pusztán a fenti kiadások alapján megítélni. Elvégre a büntetési rendszer kiadásaival szemben az az igazi "nyereség", hogy bizonyos bűncselekményeket nem követnek el, s így jelentős megtakarítás keletkezik. Egy - csak a mostani viszonyok közt és csak Amerikára érvényes - számítás szerint egy elkövető egy évnyi börtönbe zárásával négy bűncselekmény marad el, de ezeknek az elmaradó bűntetteknek a kilencven százaléka erőszakmentes betörés és lopás.

Könnyen belátható, hogy ha egyáltalán nem költenénk a bűnözés elleni fellépésre, akkor a mai kiadások sokszorosára rúgna az elszabadult bűnözés okozta kár.

A jog ugyan nem tekinti az embereket bűnözőknek, de feltételezi, hogy elsősorban az vezérli őket, hogy mi a hasznuk, illetve a káruk, ha megtartják a jog előírásait. Ha egy áru drágul, kevesebbet vásárlunk belőle. Ha egy bűncselekmény elkövetésével elérhető előnyt tekintjük árunak, és ezen áru bűncselekménnyel való megszerzése drágul, akkor csökkenni fog iránta a kereslet, azaz kevesebbet bűnözünk. A bűnöző, mint minden más üzletember, akkor vág bele szükségletei bűncselekmény útján való kielégítésébe, ha feltételezi, hogy az így várható ráfordításait meghaladja vállalkozása nyeresége. Melyek a bűncselekmény mint vállalkozás költségei? Ha leszámítjuk a boltban beszerzett pajszer árát, marad a várható büntetés költsége.

5. ábra