Sajó András

Miért kell a várható előnyt vagy hátrányt a bekövetkezés valószínűségével korrigálni? Tegyük föl, hogy van három sorsjegyszelvény, az egyik háromezer forintot ér, a másik kettő után nem jár nyereség. Ezer forintért húzhatok egy szelvényt a három közül. Belátható, hogy egy húzási esély megér ezer forintot, mivel egy a háromhoz kihúzhatom a háromezres értéket.

6. ábra

Ezt a fajta, a költségeket a bekövetkezési valószínűséggel csökkentő, leszámítoló gondolkodást talán könnyebb átlátni, ha visszatérünk a 6. ábrához. (7 ábra) A teljes kiegyenlítés egyeneséhez közelebb eső görbe jelzi adott bűncselekményre a várható büntetés alapján eső értéket, az ábrán látható példa szerint például egymilliós előnyhöz másfélmilliós hátrány társul.

A 8. ábra egy olyan helyzetet mutat meg, ahol bizonyos esetekben a várható büntetés kisebb, mint a bűncselekménnyel elérhető előny, vagyis a várt büntetés görbéje a teljes kiegyenlítődés egyenese alatt halad. Ebben az esetben a várható büntetésnek nincs visszatartó ereje.

7. ábra

8. ábra

9. ábra

Az ésszerű elrettentés e modelljét érdemes finomítani. Az ugyanis, hogy mekkora előnyt vagy hátrányt (költséget) tulajdonítunk egy eseménynek, nemcsak a tett következményeként járó közvetlen nyereségtől függ. Eddig nem számoltunk lelki költségekkel, illetve nyereséggel. A bűnelkövetést mérlegelő számára fontos költségtényező, illetve nyereségforrás, hogy mit gondolnak mások az ő cselekvéséről. Egy bűnöző környezetbe kerülő fiatalnak a bandataggá fogadásához gyakran veszélyes akciókban kell részt vennie. A fiatal tudja, hogy a bűntett kockázatos, a lebukás esetén várható büntetés pedig súlyos. Ez visszatartaná ugyan az elkövetéstől, de számolnia kell a környezet reakciójával. Az esetleges lebukás várható veszteségét meghaladja a bandába fogadás előnye, illetve a meghátrálás esetleges szankciói, a megvetés, az esetleges verés. A viselkedés befolyásolásának része a környezeti megítélés.

A lélektani megfontolások szerint módosított viselkedésbefolyásolási modell szerint nemcsak attól függ a viselkedés, hogy mennyire valószínű a hátrány, hanem attól is, hogy mit gondol a cselekvő arról, hogy mit fognak gondolni őróla, a viselkedéséről mások. (9. ábra) A viselkedés költségének része a szociális költség is. Márpedig ha a bűncselekménynek nyilvánított magatartást nem tartják rossznak a többiek, akkor a tiltott magatartás szociális költsége csökken.

Ugyanakkor - mint látni fogjuk - a jog bizonyos fokig változtathatja ezt a megítélést, illetve befolyásolhatja a társadalmi preferenciákat, a helyesre és helytelenre vonatkozó elképzelést, vagyis hogy milyen vonzerőt tulajdonít az elkövető és környezete a bűncselekménnyel elérhető előnynek.