V. Az áldozat nélküli bűncselekmények társadalmi megítélése
A klasszikus büntetőjogi felfogástól eltérően a mai büntetőjogi rendszerekben egy sor magatartás pusztán azért számít bűncselekménynek, mert a hatalmon levők ezt így vélik helyesnek. A közfelfogás viszont nem feltétlenül követi ezt a hatalmi értékítéletet, s az emberek nem látnak bűncselekményt ott, ahol a hivatalosságok szerint látniuk kellene. 1843-ban a rajnai tartományi gyűlés elhatározta, hogy büntetendővé teszi az erdőben lehullott gallyak szedését, hogy falopássá minősítik azt, amit a szegények évszázadok óta megtehettek. Erre Karl Marx, aki ekkor még nem volt marxista, az írta: "A nép látja a büntetést, de nem látja a bűntettet, és mert látja a büntetést ott, ahol nincs bűntett, már ezért sem fog büntettet látni ott, ahol büntetés van. Azzal, hogy a lopás kategóriáját ott alkalmazzátok, ahol nem szabad alkalmazni, ott is megszépítettétek (a lopást), ahol alkalmazni kell" (19. ábra).
Videó: Motorosok (mpg, 4,4 MB)Ahol a magatartás fokozódó költségű tiltása nem találkozik társadalmi egyetértéssel, ahol a büntetést aránytalannak érzik, ott feszültség keletkezik. Az ellenérzések még ott is megjelennek, ahol egyébként éppen a társadalmi félelem keltette várakozásokat véli kiszolgálni a szigorító törvényhozás és igazságszolgáltatás. Az utcai szorongás nem szűnik meg, hiába kerül több elkövető börtönbe.