Az AB döntéseinek tartalma
Nem csupán az ítéletek mennyisége számít, hanem elsősorban az, mit döntenek el az alkotmánybíróságok. Az élet-halál kérdéseiben - halálbüntetés, abortusz, eutanázia, klónozás - mindenütt az alkotmánybíróságok mondják ki a végső szót. Az AB dönti el, meddig terjed a szólásszabadság, a vallásszabadság, általában a klasszikus szabadságjogok, hogy mely pártok működhetnek.
De a klasszikus jogvédelem mellett egyre inkább eldöntik azt is, mire köteles az állam polgárai szabadsága és biztonsága, s immár jóléte érdekében is. Például, hogy gondoskodjék pártatlan közszolgálati médiáról, hogy akadályozza meg a tájékoztatási monopóliumok kialakulását. Az AB határozza meg a minimális követelményeket arra nézve, milyen szociális intézményrendszert kell működtetnie az államnak, mivel kell kivédenie a technikai, például környezetvédelmi vagy információs kockázatokat.
Video: Az Alkotmánybíróság állást foglal a médiavitában
Az AB elé kerülnek az állami szervek hatalmi villongásai is: például a köztársasági elnök és a miniszterelnök hatáskörének elhatárolása, szövetségi államokban a tagállamok és a központ vitái. A szuverenitás feladásának mértékét (pl. az EU-t egyre szorosabbra fűző szerződéseket) számos helyen AB vizsgálta felül.