Sólyom László

Az alkotmány őrei

II. Az alkotmány mint alapnorma

Alkotmánybíráskodás elvileg is csak akkor létezhet, ha van alkotmány. Az "alkotmány" materiális értelemben értendő: ha van olyan jogi norma vagy normák összessége, amely meghatározza az állam és a politikai rendszer identitását, azaz azokat az alapelveket és szabályokat, amelyek nélkül az állam nem az, ami. Ez a norma tehát minden más intézmény és minden más jogi norma felett áll; különösen fontos, hogy a törvényhozót is köti. Következésképpen minden más törvénynek, jogszabálynak összhangban kell állnia az alkotmánnyal, arra visszavezethetőnek kell lennie.

Az amerikai és az európai modell különbsége

4. ábra

Ezt a tételt fogalmazta meg az alkotmánybíráskodást megalapozó ítéletében John Marshall, az USA Legfelsőbb Bíróságának elnöke 1803-ban, a Marbury vs. Madison ügyben. Adams elnök elnöksége utolsó napján még számos bírót kinevezett ("midnight judges"), de Marburynak elfelejtették kézbesíteni kinevezési okmányát. Ennek kiadását követelte az új elnök, Jefferson hivatalától. A Kongresszus egy törvénye szerint ezt a pert a LB előtt kellett indítani. Ám ez a szabály az amerikai LB hatáskörét részletesen meghatározó alkotmányban természetesen még nem szerepelt. Marshall főbíró szerint ha az alkotmányt meg lehet változtatni egy törvénnyel, akkor az nem alkotmány, ha viszont az alkotmányt a törvényhozó nem változtathatja meg, vagyis a törvények felett áll, akkor az alkotmánnyal ellentétes törvény nem törvény. Középút nincs - szól az ítélet. Marshall tehát nem alkalmazta a szóban forgó törvényt, Marbury keresetét hatáskör hiányában elutasította. (Ezt az elnök politikai győzelemként élte meg.) Ám egyszersmind megállapította a LB hatáskörét a törvények alkotmányosságának vizsgálatára, s az alkotmányellenes törvények mellőzésére. Ezzel megalapozta az alkotmánybíráskodást, amelynek messzemenő következményeit a politika csak lassan ismerte fel.

5. ábra