Sólyom László válaszol a fel nem tett kérdésekre

 

1. Mivel jelenlegi alkotmány 1949. évi XX. tv. (1989. október 23.) preambulumában benne foglaltatik, hogy egy átmeneti alkotmány, nem merül-e fel az alkotmánybíróban konkrét esetekben, hogy talán nem az alkotmány nem felel meg a mai kor követelményeinek? (Wesely István)
- Az alkotmány preambuluma a Kerekasztal során kidolgozott és megállapodott szövegben nem szerepelt; azt az Országgyűlés jogi bizottsága javasolta később (október 17-én) beiktatni a szövegbe. Valóban kifejezi azt az akkori várakozást, hogy majd a szabad választások után új alkotmány fog készülni. Erre azonban az új országgyűlésnek nem maradt ideje és energiája, mert a rendszerváltás problémái teljesen lefoglalták. Közben az AB igyekezett az alkotmány rendelkezéseit úgy értelmezni, hogy azok elvi alapú rendszerré álljanak össze. Az átmenetiség tehát csak a keletkezési körülményeket jelzi, az alkotmány hatályát nem befolyásolja. "Ideiglenes" alkotmány ugyanis nincs. Tartalmilag sem volt az alkotmányban egyetlen olyan rendelkezés sem, amely egy speciális "átmeneti" időszakra szólt vagy értelemszerűen csak arra szólhatott volna. A köztársasági elnök megválasztásának szabályait még 1990 januárjában úgy változtatta meg a parlament, hogy a nép általi közvetlen választást mint végleges szabályt iktatta be; ezt - szintén véglegesnek szánva - 1990 nyarán visszaállították az országgyűlés általi választásra. Az 1989. október 23-án kihirdetett alkotmány tartalmilag végleges volt; s az 1990 nyarán elvégzett módosítások a még a Kerekasztal kényszerű kompromisszumainak nyomát is kitörölték belőle.

Nem határozott meg a preambulum határidőt sem az alkotmány hatályára nézve. Az a kitétel, hogy "hazánk új alkotmányának elfogadásáig" állapítja meg az Országgyűlés az alkotmány szövegét, magától értetődik: az alkotmány egy új alkotmány hatályba lépéséig érvényesül. (Például valódi időbeli korlátot szabott magának a német Alaptörvény 1949-ben elfogadott eredeti szövege, amely szerint a hatálya megszűnik azon a napon, amikor az újraegyesített Németország alkotmánya hatályba lép. Ennek ellenére az egyesített Németországban sem hoztak új alkotmányt, hanem fenntartották, illetve kiterjesztették a volt NDK tartományaira is a Grundgesetz hatályát.)

15 év alatt nem történt (nem is történhetett) olyan változás a társadalomban, amely miatt az alkotmány idejét múlttá vált volna. Az alkotmánybíróság feladat, hogy korszerű értelmezését nyújtsa az alkotmánynak. Az USA több mint 200 éves alkotmányszövege alapján a Legfelsőbb Bíróság megoldást tud adni a legújabb helyzetekre is.

2. Az Alkotmánybíróság határozatának meghozatalakor mit mérlegel, hogyan határozza meg hogy ki (milyen szerv), milyen határidővel hozzon új törvényt vagy módosítást, visszamenőleges hatálya van-e a törvény visszavonásának? Mi történik a visszavont törvények esetleges károsultjaival?
- Ha az AB megsemmisíti az alkotmányellenesnek talált jogszabályt, akkor az AB-ról szóló törvény szerint főszabályként a jogszabály azon a napon veszti hatályát, amikor az AB határozata a Magyar Közlönyben megjelenik. Lehetősége van azonban az AB-nak arra is, hogy a törvényt vagy rendeletet egy jövőbeli időpontban helyezze hatályon kívül. Ezt akkor alkalmazza, ha a jogszabály megsemmisítésével olyan joghézag keletkezne, aminek léte nagyobb kárt okozna (pl. a jogbiztonságnak), mint az, hogy az alkotmányellenes jogszabály még egy ideig hatályban marad. A jövőbeni megsemmisítéssel az AB a parlamentnek is kedvez: lehetővé teszi, hogy a hatályvesztés időpontjáig megalkossák az új, immár alkotmányos törvényt. Egészen kivételes, hogy az AB egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal semmisít meg.

Alapelv azonban az is, hogy egy törvény megsemmisítése nem hat ki azokra a jogviszonyokra, amelyek az AB határozatának közzététele előtt keletkeztek. Ezért nem keletkezhet senkinek kára egy jogszabály megsemmisítése miatt.

A fentiekből is kitűnik, hogy az AB a megsemmisítés időpontjának meghatározásakor elsősorban azt vizsgálta, milyen következményei lehetnek a törvény kiiktatásának a jogbiztonságra, s igyekezik elkerülni a joghézagokat.

Ha az AB azt állapítja meg, hogy a jogalkotó elmulasztott egy jogszabályt meghozni, s emiatt alkotmányellenes helyzet állt elő, olyan határidőt szab a jogalkotásra, amely alatt a törvény vagy rendelet reálisan elkészülhet.

A "rendes" bírók 80-90 %-a nő. Az alkotmánybírák látható többsége férfi. Mi ennek az oka? [e-mail]
- Az a kör, ahonnan az alkotmánybíróságok általában merítik az tagokat, elsősorban a jogi egyetemek tanárainak köre, s ott eleve kevés a női professzor. Vannak országok, ahol különös gondot fordítanak a nők nagyobb arányú képviseletére a bírák között, például Németországban. Az elsődleges szempontnak azonban a szakmai felkészültségnek kell lennie, s ezen a poszton nem lenne helyes a férfi-nő arányt akár csak a szakmai követelmények korrekciójaként is figyelembe venni.

A rendes bíróságok elnőiesedése a hetvenes és nyolcvanas években elsősorban a bírók szerény fizetésének következménye volt. Ma már, a fizetések rendezése urán, ez nem játszik szerepet.

Az AB decemberi "drogdöntése" nagy vitákat kavart, a két különvéleményt megfogalmazó alkotmánybíró szerint a testület túllépte hatáskörét és megsértette az alkotmánybíráskodás szellemét azzal, hogy negatív jogalkotással kiszélesítette a büntethető polgárok körét, ráadásul szakmai konzultáció nélkül tette ezt. Mi erről véleménye? Ön hogy szavazott volna? (Sárosi Péter)
- Amikor 1998-ban letettem hivatalomat, nyilatkozatban is közzétettem, hogy az utódok működését sosem fogom nyilvánosan, publicisztikai szinten minősíteni. Az AB ítéleteiről tehát csakis szakmai folyóiratban vagy konferencián mondok véleményt, s ott sem rövid értékelés, hanem csakis részletes elemzés formájában.