Sótonyi Péter Tamás

Az állatok mozgásának elemzése - A csirke kikelésétől a Spanyol Lovasiskoláig

A poroszkálásra az azonos oldali, ún. szagittális szinkronizmus jellemző. Ez esetben az egyik oldali végtag pár a levegőben való függés, az ellenoldali a súlyviselés fázisában van. A poroszkálás egyes állatfajok öröklött természetes mozgástípusa, lóban viszonylag ritka. Az ún. repülőporoszkálás a vágtához hasonló gyors mozgástípus. Egyes fázisai nagyon hasonlóak a galopphoz. E mozgástípus során a szagittális két láb-alátámasztások között rövid lebegési fázis is észlelhető. A jobb, illetve bal oldalra történő ütemes súlypontáthelyezés a törzset ringatja.

Animáció: Poroszkálás

17. ábra

vágtagalopp

Animáció: Vágta

A rövid vágta során a hátulsó külső egy láb-alátámasztást szagittális két láb-alátámasztás, majd a három láb-alátámasztás után az újbóli szagittális két láb-alátámasztás követi, majd újra három láb-alátámasztás. Lebegő fázis nincs. A galopp leggyorsabb típusa a versenyvágta. Versenyvágtában a súlyviselés periódusa rövidül, a levegőben való függés hosszabbodik, ezáltal a diagonális két láb-alátámasztásban a hátulsó végtag korábban éri a talajt, mint a hozzátartozó elülső. Emiatt az első három láb-alátámasztás helyébe egy hátulsó két láb- és egy hátulsó egy láb-alátámasztás kerül. A második három láb-alátámasztás helyébe pedig egy elülső egy láb- és egy elülső két láb-alátámasztás. A lebegés periódusa hosszú.