Sótonyi Péter Tamás

Az állatok mozgásának elemzése - A csirke kikelésétől a Spanyol Lovasiskoláig

Itt kell megjegyeznünk, hogy a történelmi témájú festményeiről ismert Székely Bertalan, a "művészeti boncalaktan" legelső hazai mestere, a Képzőművészeti Főiskola anatómiatanára az anatómiaoktatás keretében kezdett el lóanatómiával, illetve a ló mozgásával foglalkozni.

21. ábra

22. ábra

Mint írja, "a ló mozgása minden más állat mozgásának kulcsa, másrészt pedig a ló az ember után a legfontosabb, leggyakrabban ábrázolt motívum a festészetben". A ló minden járásmódját kimerítően tanulmányozta, s ő is szembetalálta magát azzal a problémával, amely a művészeket már évszázadok óta foglalkoztatta: hogyan kell helyesen ábrázolni a ló gyorsabb mozgásait, amelyek szabad szemmel nem figyelhetők meg. A pillanatfelvételek megjelenése előtt ehhez az egyetlen módszer az a rekonstrukciós eljárás volt, amelyet a hippológiában alkalmaztak, s amit Székely is átvett: a ló patanyomaiból, a paták földre ütődéseinek lekottázásából, valamint a ló testének mechanikájából kiindulva szerkesztette meg a ló lábainak mozgását.

23. ábra

24. ábra

Ehhez felhasználta E-J. Marey francia fiziológus 1873-ban megjelent könyvében ismertetett grafikai lejegyzési módszerét, amely a mozgó alakra szerelt szerkezetek segítségével a mozgás lefolyásának egzakt diagramját nyújtotta. Székely az egyes lábak mozgásfázisait oldalnézetből rajzolta meg, s a négy láb egyidejű állását a Marey-féle diagram alapján hangolta össze. Az egymás utáni pillanatnyi állásokat rekonstruálva tizenkét fázisban rajzolta meg a ló mozgását különféle járásmódokban és zootrópszalagokat mozgástanulmányok készített, amelyeknek egy zootrópban való megpörgetésével a "lelassított" mozgást ismét eredeti sebességében lehetett megszemlélni és megállapítani, hogy helyes volt-e a szerkesztés. Székely e kísérletei közben szerzett tudomást E. Muybridge mozgó lovakat ábrázoló pillanatfelvételeiről, és ezek tanulságait is beleépítette szalagjaiba, amelyeket egy tablóra ragasztva is fölhasznált az oktatásban. A lovakat rajzoló tanulók ezeken tudták ellenőrizni, hogy az általuk kiválasztott állásban és mozgásmódban a lovak lábai helyes sorrendben vannak-e. Székely célja elsősorban a korrekció volt, miközben e "fázisfotókkal" tulajdonképpen a filmet előlegezte meg, illetve - mint Marey hozzá írt levelei bizonyítják - szerkesztései révén egy rövidke pillanatig a fotográfia lehetőségeit is túlszárnyalta részletesebb ábrázolásaival.

25. ábra

26. ábra