A magyar válogatott keddi ellenfele veretlenül, 10 mérkőzésből 9-et megnyerve, 22-5-ös gólkülönbséggel nyerte meg a selejtezőcsoportját. Oda-vissza, gólt sem kapva megverte az oroszokat, Solnában vágott egy négyest az Ibrahimoviccsal felálló svédeknek, kétszer elintézte Montenegrót.
Annál is nagyobb dolog ez, mivel az osztrák válogatott 2008-ban még a – Svájccal közös – saját rendezésű Eb-n is csúnyán leégett, három meccsen egy pontot szerezve. A keret azóta nyilván sokat változott, de az új csapatot fel kellett építeni, és ez mindenekelőtt a többszörös Bundesliga-edző, Marcel Koller érdeme. Az öt év alatt, amit e poszton töltött, Ausztria a FIFA-ranglista 72. helyéről a 11.-re lépett előre.
"Ez fontos adat, de csak egy pillanatnyi képet ad. A célunk, hogy tartósan azon a szinten maradjunk, amit sikerült elérnünk azt követően, hogy 2011 novemberében átvettem a csapatot" – mondja az 55 éves svájci szakember.
Kollernak megvannak a maga módszerei. Sokan hibaként róják fel neki például, hogy konokul ragaszkodik olyan játékosokhoz, akik a klubjukban kevesebb lehetőséget kapnak.
"Amikor elkezdtük a munkát, eldöntöttük, hogy kik azok a játékosok, akik az elvárt magas szinten tudnak teljesíteni. És úgy látjuk, hogy az általunk választottak attól függetlenül jól teljesítenek a válogatottban, hogy a klubjukban éppen játszanak-e, vagy sem. Számomra egyébként is az a legfontosabb, hogy egy játékos képes-e az általunk kialakított rendszerben játszani.
Ausztria kis ország, kevés a focista.
Nincs lehetőségünk arra, hogy egyik meccsre ezt a játékost hívjuk meg, két hónappal később pedig valaki mást, akivel kezdhetünk mindent elölről. A csapategységben van a legnagyobb erőnk, ezen nem szeretnénk változtatni" – mondja a felvetésre.
Kis ország, kevés focista, kevés igazán nagy sztár. Egy azonban mégis akad, a Bayern Münchenben játszó David Alaba. Őt nem fenyegeti a veszély, hogy keveset játszik a klubjában, de Koller szerint nem a megfelelő pozícióban.
"Számomra ő jelent mindent. Csapatjátékos, visszafogott srác, aki nem tesz úgy, mintha csak ő lenne egyedül a pályán. Mégis ő az, akire a többiek felnéznek.
A Bayernben rendszerint a védelemben játszik, ami szerintem szégyen!
Hiszen remek képességei vannak támadásban is. Képes gólokat szerezni, remekül lő, de az utolsó, kulcspasszok terén is kiemelkedő. Persze remek védő, aki taktikailag hihetetlenül érett, mindig látja a területet, amit le kell védenie. Egy szó, mint száz, nagyon fontos játékosunk" – mondja Koller Alabáról. Nála leginkább irányító középpályást játszik, nem védőt – hogy ez ellenünk is így lesz-e, azt persze nem tudhatjuk.
Koller másik nagy kedvence a csatár Marko Arnautovic. "Kezdettől fogva láttam, hogy a srácnak megvannak a képességei, de nem tudja őket kiaknázni. Mielőtt először meghívtam a válogatottba, elemeztem a statisztikáit, és meglátogattam a Werder Bremennél.
Megmutattam neki egy videót a legjobb momentumairól, és azt is elmondtam neki, hogy miben tudna fejlődni.
Az elmúlt négy és fél évben sokat dolgoztunk együtt, és Marko rengeteget fejlődött" – mondja Koller a 27 éves csatárról, aki 52 válogatottságából 44-et köszönhet a kapitánynak.
Míg 2008-ban házigazdaként sem voltak nagy elvárások a csapattal szemben, most,
a tükörsima kvalifikáció után, mindenki a nagy dobást várja.
"Jólesik, hogy ennyire bíznak bennünk, de ha valaki azt hiszi, hogy majd megnyerjük az Eb-t, vagy hogy biztosan bejutunk a legjobb négy közé, az nagyot téved – hűti le a kedélyeket Koller. – De már megszoktam, hogy az osztrákok szeretnek többet gondolni rólunk, mint ahol valójában tartunk."
Pedig ránézésre tényleg jó a startpozíciójuk. A második kalapból sorsolták őket, és a csoportunk egész biztosan nem a legerősebb.
"Elméletben ez valóban egy könnyű csoport, hiszen látszólag vannak sokkal kellemetlenebbek, ahonnan elvileg jóval nehezebb lenne továbbjutni.
Csakhogy mind a három riválisunk ugyanezt gondolja"
– hívja fel a figyelmet Koller. A korábban a Grasshoppers, a Bochum és az 1.FC Köln kispadján is megforduló szakember ugyanakkor elismeri, csak a továbbjutás lenne siker. Azon túl viszont már fölösleges nézni.
"Akkor már azon múlik a siker, hogy éppen ki lesz az ellenfeled. Milyen napot fog ki a csapatod, és milyet az ellenfél. Megtehetsz minden tőled telhetőt, de ha a kapusról egyszer rossz helyre pattan a labda, máris lőttek a sikernek. Ezért nem szeretek jósolgatni, mert abból még soha nem sült ki semmi jó. Egyelőre a három csoportmeccsre koncentrálunk, ami
nagyon kemény lesz, biztos, hogy borotvaélen fogunk táncolni mi is.
Persze a csapatban megvan a képesség, hogy továbbjusson a nyolcaddöntőbe."