Kiküldött munkatársunk, Lantos Gábor helyszíni jelentése a 22. labdarúgó-világbajnokságról, Katarból.
Egy ember sem kószált Doha "történelmi belvárosának" közepén vasárnap reggel 8 órakor. Az idézőjel nem felesleges, mert
a katari fővárosban nem elevenedik meg a szemünk előtt a múlt sok-sok nagy pillanata, szóval, kicsit fellengzősen hangzik ez az egész.
De azért így hívják a helyet, történelmi belváros.
A metró ellenben tényleg egészen elképesztő. Vezetője nincs, ez nem nagy dolog, ilyen már Budapesten is van. Ellenben a kocsik plüssfotelesek és laminált parkettásak.
Ez a másodosztály, de az első még ennél is kackiásabb, mert ott még nagyobbak a fotelek. Szinte már feküdni lehet bennünk, míg a teljesen automatizált metró elvisz egyik helyől a másikra. Sok minden nem emlékeztet arra, hogy itt mindjárt kezdődik a focivébé, legfeljebb annyi, hogy minden sarkon ül egy őr, aki kedvesen mutogat, útbaigazít, beszél, vagy csak beszélgetni akar. A szél kavarta porban meg is értem őket - nagyon unalmas lehet ott ülni az utcasarkon és azt várni, hogy eltéved-e valaki, akit azonnal a helyes irányba lehet terelni.
Hogy mennyire érdekli őket a vasárnapi nyitómeccs, hogy Katar játszik Ecuadorral? Semmenyire, mert ezek a derék emberek nem katariak, csak valamely ázsiai ország vendégmunkásai.
A katari ember (mármint az itt született) ugyanis nem végez el ilyen - számukra - alantas munkát. Ők máson üldögének: a cseppfolyós gázon és a pénzen.
Utóbbiból erre nincs hiány, itt minden erről szól és a minden bizonnyal végtelenített költségvetésű vilábajnokságon tényleg semmi sem számít.
Ezért aztán minden tökéletesen működik, ezért lehetett a falakra 10 méterenként óriási képernyős tévéket feltenni, amelyek nem a gólokat mutatják, hanem azt, hogy mikor megy a következő autóbusz erre, arra, amarra.
Mindenhova mennek a buszok, minden jármű wifi-kapcsolatot ad az újságíróknak, az egész vébé nem más, mint egy óriásira nőtt wifi.
A médiaközpont és a metróállomás között gyalogolva nekem inkább a falanszter szó jutott az eszembe. A metrótól 15 percet kellett gyalogolni az akkreditációs központig. Mellettem a kétszer három sávos úton alig jött valaki.
A tenger felől fújó szél szaggatta a zászlókat és kavarta a port a levegőben. A hatalmas terek Kínára emlékeztettek, Pekingben láttam ilyet, egy focilabda középen, azt se közel, se távol semmi.
Ember aztán végképp nem, csak néhány kolléga, aki már most nagyon fáradtnak tűnt, pedig a világbajnokság még el sem kezdődött. De már erre sem kell sokat várni. Vasárnap 17 órától jön Katar és Ecuador összecsapása.
Kövesse velünk a 2022-es labdarúgó-világbajnokság híreit az Origo labdarúgó vb-oldalán!