Paralimpia 2004

A szeptember 17-től 28-ig tartó görögországi seregszemlére több mint 140 országból várják a sportolókat, hazánkat 35-en képviselik. Egy rövid történelemórát követően bemutatjuk a 19 athéni sportágat, egyúttal ez a cikk szolgál gyűjtőhelyeként az összes paralimpiás hírnek is.

Atlétika: 1960 óta része a paralimpiának. Az atlétika minden sérültségi kategória számára ad versenyzési lehetőséget. Az atlétákat különböző kategóriákba sorolják a fogyatékosságtól függően:

- a központi idegrendszer sérült versenyzők a 32-38 kategóriába kapnak besorolást
- 32-34 osztályban kerekesszékben versenyeznek a sportolók
- a 35-38 besorolásban álló testhelyzetben
- mozgássérültek és az értelmi fogyatékosok a futószámokra az 51-54, a dobószámokra az 51-58 kategóriába tartoznak, ezekben a kategóriákban kerekesszékben versenyeznek az atléták
- az amputáltak, illetve a más sérültek, akik álló helyzetben versenyeznek, a 42-46 osztályba kerülnek
- a látáskárosultak és vakok a 11, 12, 13-as kategóriába tartoznak

A férfiak és a nők számára is 18 versenyszámot tartanak, amelyek a következők: futószámok (100 m, 200 m, 400 m, 1500 m, 5000 m, 10000 m, 4x100-as váltó, 4x400-as váltó), ugrószámok, (magasugrás, távolugrás, hármasugrás), dobószámok (súlylökés, gerelyhajítás, diszkoszvetés, buzogányhajítás), ötpróba és maraton. Az idei paralimpián a kategóriák miatt 143 számban hirdetnek eredményt a férfiaknál, 62-ben a nőknél. Az atlétikai eseményeket az Olimpiai Stadionban bonyolítják majd, szeptember 19. és 27. között.

Asztalitenisz: A paralimpiai játékokon álló és ülő asztalitenisz versenyt különböztetnek meg. A programban egyéni, csapat, nyílt férfi és női számok vannak jelen. Minden sérültségi kategóriából versenyeznek asztaliteniszezők az 1-10-es kategóriák valamelyikében. Ezen kategóriák a sérültség súlyosságától függnek. Az IPC asztalitenisz versenyeket a Nemzetközi Asztalitenisz Szövetség szabályai szerint rendezik, kis eltéréssel a kerekesszékes versenyzők esetében. Minden meccs 3 nyert játszmából áll, és 11 pontig játszanak. Az asztalitenisz mérkőzések a Galaci Olimpiai Csarnokban kerülnek megrendezésre szeptember 18. és 27. között.

Bocsa: A játékot a paralimpiai játékokon csak a központi idegrendszer sérültségű sportolók játszhatják. A játékosok a bőrlabdát dobják, rúgják vagy egy segédeszköz használatával (csővel) gurítják a szintén bőrből készült fehér céllabda felé. A labdákat (kék, piros) - olyan közel, amennyire csak lehet - a fehér labda felé kell eljuttatni. Egyéniben, párosban és csapatban versenyeznek, a játékot teremben, sima felszínen játsszák. A bocsa 1984-ben került fel a paralimpia műsorára. A bocsa az Ano Liosszia Olimpiai Csarnokban kerül lebonyolításra, szeptember 23. és 28. között.

Cselgáncs: 1988 óta van műsoron, de a nők csak idén versenyezhetnek először. A férfiak a következő súlycsoportokban lépnek tatamira: 60 kg, 66 kg, 73 kg, 81 kg, 90 kg, 100 kg, +100 kg. Női kategóriák: 48 kg, 52 kg, 57 kg, 63 kg, 70 kg, 78 kg. Vak és látáskárosult sportolók versenyeznek, emiatt a tatamin különféle jelzések vannak, amelyek kijelölik a küzdőteret a versenyzők tájékozódása érdekében. A cselgáncs küzdelmek az Ano Liosszia Olimpiai Csarnokban folynak majd szeptember 18. és 20. között.

Csörgőlabda: Az 1980-as arnheimi paralimpián játszották először hivatalos sportágként. A csörgőlabdát mindkét nem vak és látássérült sportolói játsszák. A pályán csapatonként egyszerre három játékos lehet, cél, hogy az ellenfél kapujába gurítsák a labdát. A labdában lévő csörgők irányítják a játékosokat, így tájékozódva a labda helyzetéről. A meccs összesen 20, kétszer 10 percig tart. Minden versenyző maszkot, fekete szemüveget visel, hogy egyenlő eséllyel versenyezzenek a különböző látássérültséggel rendelkező sportolók. Athénban 12 férfi és 8 női csapat méri majd össze erejét a falironi Sportpavilonban.

Erőemelés: Már 1964-ben, a második paralimpián megjelent az erőemelés, de a nők csak a legutóbbi sydneyi játékokon szerepeltek először. A férfiak és a nők egyaránt tíz súlycsoportban versenyeznek, ezek a következők: férfiak: 48, 52, 56, 60, 67.5, 75, 82.5, 90, 100, +100 kg. Nők: 40, 44, 48, 52, 56, 60, 67.5, 75, 82.5, 87.5 kg. A súlyemelő versenyszámok a nikeai Olimpiai Súlyemelő Csarnokban kerülnek lebonyolításra szeptember 20. és 27. között.

Íjászat: 1960 óta szerepel a játékok programjában. Fogyatékosság szerint három kategóriába osztják a sportolókat, mindegyik kategóriában van férfi és női egyéni verseny. A csapatversenyben egy országot három sportoló képviselhet, de akár külön-külön kategóriákból is érkezhetnek a tagok. Az egyéni versenyben 64 férfi és 32 női versenyző vesz részt, a csapatoknál a férfiaknál 16, a nőknél 8 trió méri össze erejét. Athénban a Baseball-központban rendezik az íjászatot szeptember 21. és 26. között.

Kerékpár: A kerékpáros viadalokon a nyolcvanas évek elején a vakok és gyengénlátók szerepeltek először, majd a központi idegrendszer sérültjei és az amputált versenyzők a 1984-es játékokon versenyezhettek először. Az 1992-es paralimpiáig a versenyeket külön tartották a különböző sérültségi kategóriák számára. Az érmek pálya és országúti versenyeken kerülnek kiosztásra. A kerékpár számokat egyéni és csapat (3 fő csapatonként egy nemzetből) versenyre bonthatjuk. A központi idegrendszeri sérültek standard versenybiciklit és néhány kategóriában triciklit használnak. A vak és gyengénlátó versenyzők tandem kerékpárt használnak egy látó segítségével, országúti és időfutamos számokban indulva. Az amputáltak és az egyéb mozgásszervi sérültek egyéni országúti számokban indulnak számukra kialakított speciális kerékpárokkal. A pályakerékpáros versenyek szeptember 18. és 22. között, az országúti versenyek 24. és 26. között kerülnek megrendezésre.

Kerekesszékes kosárlabda: A kerekesszékes kosárlabda sok mindenben megegyezik az eredeti sportággal, a pálya és a palánk mérete például ugyanakkora. Itt is öten lehetnek egyszerre a pályán, és a játékosok a fogyatékosság mértékének megfelelően egy pontszámot kapnak, a pályán lévők pontszáma nem haladhatja meg a 14,5-öt. A sportág már az 1960-as római paralimpián is műsoron volt, és azóta az egyik legnépszerűbb versenyszám lett, Sydneyben például 10 ezernél is többen nézték a helyszínen a mérkőzéseket. Négy éve a férfiaknál és a nőknél is Kanada nyert, előbbieknél Hollandia és az Egyesült Államok, utóbbiaknál Ausztrália és Japán végzett a dobogós helyeken. Az egy mérkőzésen dobott legtöbb pont az ausztrál Troy Sachs nevéhez fűződik, aki 1996-ban, Atlantában 42 pontot szerzett. A férfiaknál 12, a nőknél 8 csapat szerepel majd Athénban szeptember 18. és 27. között az Elenikó csarnokban.

Kerekesszékes rögbi: A rögbit kosárlabda pályán játsszák, egyszerre négy játékos lehet a pályán, és további nyolc a cserék között. A játékosokat képességeik szerint kategorizálják 0,5 és 3,5 pont között, a pályán lévők pontszáma nem haladhatja meg a 8 pontot. A mérkőzéseket röplabdával játsszák, amit 10 másodperc alatt legalább egyszer le kell pattintani, illetve 15 másodperc alatt az ellenfél térfelére kell vinni, labdaszerzés után. A cél az, hogy minél többször az ellenfél gólvonala mögé kerüljön a labda a négyszer nyolc percből álló játékidő alatt. Nyolc csapat részvételével szeptember 19. és 25. között rendezik meg a versenyt az Elenikó csarnokban.

Kerekesszékes tenisz: 1988-ban még bemutató sportágként szerepelt, négy évvel később Barcelonában már hivatalosan. A kerekesszékes tenisz egyetlen jelentős változása az eredeti sportághoz képest az, hogy a labda kétszer pattanhat le. A paralimpián szeptember 19. és 26. között összesen 112 sportoló vetekszik majd egyéniben, illetve párosban, a Teniszstadionban.

Kerekesszékes vívás: 1960-tól hivatalos sportág a paralimpián. A vívók kerekesszékét rögzítik a pásthoz, de a székben a sportoló szabadon mozoghat. A versenyszámok: párbajtőr, tőr, kard. Mindhárom számban rendeznek egyéni- és csapatversenyt, de kardvívásban csak a férfiak mérik össze tudásukat. A vívóversenyeknek is az Elenikó csarnok ad otthont, szeptember 18. és 24. között.

Lovaglás: A lovaglás mindegyik fogyatékossági kategória számára versenyzési lehetőséget nyújt, és minden lovas a sérültségének megfelelő kategóriában versenyzik. A versenyzőknek egy kötelező és egy szabadon választott programot kell teljesíteniük, ez alapján alakul ki a végeredmény. A csapatversenyen három vagy négy lovas alkothat egy csapatot, és a három legjobb eredmény számít bele a végeredménybe. A lovaglás 1984 óta szerepel a játékokon, a görög fővárosban szeptember 22. és 27. között a Markópulo lovascentrumban rendezik majd.

Lövészet: A lövészet puska és pisztoly számokra oszlik, az egyes versenyszámokat pedig 10, 20, illetve 50 méterről rendezik. A lövészet egy funkcionális klasszifikációs rendszert használ, ami engedi, hogy az azonos képességekkel rendelkező különböző sérültségű versenyzők együtt versenyezzenek, egyéni vagy csapat eseményeken. 1980-ban került fel a paralimpia műsorára. Idén szeptember 18. és 23. között a Markópulo lövőcentrumban bonyolítják majd a versenyeket.

Úszás: A kezdetek óta szerepel a paralimpia programjában. A látáskárosult úszókat három osztályba sorolják, és a következő számokban versenyezhetnek: 50 m, 100 m, 400 m-es gyorsúszás; 100 m-es hátúszás; 100 m-es mellúszás; 100 m-es pillangóúszás; 200 m-es vegyesúszás; 4x100 m-es gyorsváltó és 4x100 m-es vegyesváltó. A látáskárosult sportolóknak egy asszisztens jelezhet (egy rúdra erősített puha dologgal megérintheti az úszó fejét vagy vállát), ha a medence végéhez közeledik, és fordulóhoz készül. A mozgássérült versenyzőket a mell- és vegyesúszoknál 8, a többi úszószámban 10 kategóriába sorolják, és a következő versenyszámokban állhatnak rajthoz: 50 m, 100 m, 200 m, 400 m-es gyorsúszás; 50 m, 100 m-es mellúszás; 50 m, 100 m-es pillangóúszás; 50 m, 100 m-es hátúszás; 150 m, 200 m-es vegyesúszás; 4x50 m-es vegyes- és gyorsváltó és 4x100 m-es vegyes- és gyorsváltó. Az Olimpiai Úszócentrumban szeptember 19. és 27. között bonyolítják az úszószámokat.

Ülőröplabda: A mozgássérült sportolók számára rendezett ülőröplabda két dologban tér el az eredeti sportágtól: kisebb a pálya és alacsonyabb a háló. A pályán egyszerre hatan tartózkodhatnak, rajtuk kívül hat csere lehet a csapatban. 1980 óta tartozik a hivatalos sportágak közé, 2000-ig az ülő- és az álló röplabda versenyeit párhuzamosan tartották. Most már azonban csak az ülőröplabda szerepel a paralimpián. Athénban a férfiaknál 8, a nőknél 6 csapat (ez az első alkalom, hogy a nők is játszanak) száll harcba az érmekért szeptember 19. és 26. között az Elenikó csarnokban.

Vitorlázás: Az összes sérültségi kategória képviselheti magát. Athénban a szonár és a 2.4mR osztályokban rendeznek versenyt. Hivatalos sportágként Sydney óta szerepel a vitorlázás, idén szeptember 18. és 23. között kerül megrendezésre az Agiosz Koszmasz-i vitorláspályán.

Labdarúgás (5 az 5 ellen): A sportág most debütál a paralimpián. A csapatokban négy vak mezőnyjátékos és egy látáskárosult kapus szerepelhet, a mérkőzések két huszonöt perces félidőből állnak. A labdában lévő csörgők irányítják a játékosokat, így tájékozódva a labda helyzetéről. A mérkőzéseket kézilabdapályán játsszák. Athénban szeptember 18. és 28. között rendezik a mérkőzéseket a Gyeplabda-központban.

Labdarúgás (7 a 7 ellen): 1984-ben került fel a paralimpia műsorára. A labdarúgást a központi idegrendszeri sérült sportolók rendes futballpályánál kisebb pályán játsszák, kisebb (5x2 méteres) kapura. A mérkőzésen az öt tartalékból maximum hármat lehet becserélni. A mérkőzések két harmincperces félidőből állnak, és a legfontosabb eltérések az eredeti szabályoktól a következők: nincs les és a bedobást egy kézzel is el lehet végezni. A paralimpiai labdarúgótorna mérkőzéseit szeptember 19. és 27. között játsszák a Gyeplabda-központban.