Már a technika is fenyegeti az olimpiát

Hétfőn végérvényesen eldőlhet, indulhat-e a pekingi olimpián Oscar Pistorius. A dél-afrikai futót nem időeredményei gátolják, hanem lábai, pontosabban azok hiányai. A fejlődési rendellenesség következtében műlábakkal élő sprinter ugyanis kiválóan fut, ám sokan úgy vélik, a karbonszálas művégtagok előnyt jelentenek számára riválisaival szemben. Túlzásnak tűnhet ugyan, de akadnak olyan lapok, amelyek már a technikai doppingolás előszeléről beszélnek.

Oscar Pistorius 1986. november 22-én a dél-afrikai Pretoriában született súlyos fejlődési rendellenességgel. Lábaiból hiányzott a szárkapocscsont, s lábujjai sem nőttek ki megfelelően. Szülei két lehetőségből választhattak, vagy egész életében tolókocsihoz lesz kötve, vagy amputálják a kisfiú lábait térd alatt.

A család hosszas mérlegelés után az amputálás mellett döntött, amelyet a 11 hónapos kisfiún el is végeztek. Oscar fiatalon azt ígérte édesapjának, rögbijátékos válik belőle, ám egy súlyos térdsérülés miatt 2004-ben orvosai azt javasolták neki, a tenisz és az úszás mellett próbálkozzon meg a futással.

17 évesen kezdett atletizálni, s két hónapnyi edzés után a pretoriai Pilditch-stadionban 100 méteren 11.51-es időt ért el, megdöntve az addigi 12,2 másodperces világcsúcsot.

Nyolc hónappal később már az athéni paralimpián bizonyított. 100 méteren harmadik lett, a döntőben csak olyan futókkal szerepel együtt, akiknek az egyik végtagjukat amputálták. 200-on úgy jutott döntőbe, hogy az előfutamban elesett, a fináléban azonban 21,97-es idővel csúcsot repesztett.

Jelenleg ő tartja a világcsúcsot 100, 200 és 400 méteren a T43-asok (a mindkét lábukat elvesztett sportolók) között, ezek a rekordok jobbak a T44-esek (azaz az egy amputált lábbal versenyzők) által elért időeredményeknél.

A szakértők szerint ez természetes is, hiszen amíg őt a két műláb szimmetriája segíti, addig a "vetélytársakat" éppen az egészséges láb tartja vissza a nagyobb teljesítménytől.

Érdekesség, hogy a 100-on futott 10,91-es jelenlegi világcsúcs jobb, mint amivel a hölgyek mezőnyében a fehérorosz Julija Nyesztyerenko megnyerte 2004-ben az olimpiát, de a 200-as 21,58 mp-es és a 400-as 46,56 másodperces rekordjával is legyőzte volna a jamaicai Veronica Campbellt, illetve a bahamai Tonique Williams-Darlingot az athéni játékokon.