Zsoldos csodát tett a Falcóval

1999-es döntőbeli szereplése (1-4 az Albacomp ellen) óta vajmi keveset hallatott magáról a Falco (ami magyarul sólymot jelent) férfikosárlabda-csapata. Most viszont, abszolút esélytelenként 3-1-es összesítéssel kiverte a negyeddöntőben a bajnoki címet védő Kaposvárt, s a legjobb négy között a Körmend-Debrecen csata továbbjutójával találkozik. Ha valami teljesen nyilvánvaló, akkor Zsoldos András edző meghatározó szerepe a sikerben feltétlenül az. A szakvezető március 11-én vette át az akkor romokban heverő együttest, s a tőle megszokott igényes szakmai munkával hetek alatt talpra állította a vasi gárdát.

Szombathelyi feltámadás

Zsoldos sokak szerint azon kevés magyar férfikosárlabda-edző egyike, akik nemzetközi összehasonlításban is megállják a helyüket. Rátermettségét a kilencvenes éve derekán a Honvéddal - azaz a Budapesti Sólymokkal - négy év alatt szerzett két bajnoki arany- és ugyanannyi ezüstérme bizonyítja, s azt se feledjük, hogy azt megelőzően Mészáros Lajos vezetőedző segítőjeként további két bajnoki címnek volt kovácsa. Aztán 1999-ben eltávozott az atomjaira hulló 33-szoros bajnoktól, a Ferencváros női csapatával bronzérmet szerzett, majd a MAFC együttesét egy évtized után visszavezette a férfi NB I felsőházába.

- Mire gondolt, amikor március közepén egyik vereséget szenvedte el a másik után új csapatával? Biztosan nem arra, hogy két hónappal később kiverik a bajnokot...
- Hogy őszinte legyek, nem volt nekem időm ilyesmivel foglalkozni, minden energiámat lekötötte, hogy valamiképpen talpra állítsam a taktikailag és mentálisan lenullázott csapatot. Újra kellett gyakoroltatnom velük a teljes védekező- és támadó repertoárt, bár elődöm, Srecko Sekulovic becsületére váljon, erőnlét terén nem volt bepótolnivaló.

- Nem lehetett könnyű dolga, mert kirívóan kevés a minőségi játékosa.
- Ez talán így, ebben a formában nem igaz, de valóban behatároltak a variációs lehetőségeim. Támadásban mindent a két virtuóz hátvéd, Kálmán László és a román Antonio Alexe csinál: vagy ők szerzik a kosarat, vagy helyzetbe hozzák a szabadon maradt centereket, a horvát Tarlét és az amerikai Wiley-t.

- Fél évtizede, a Dózsa György úti sikersorozat idején a szigorú védekezésen alapuló jugoszláv iskolát játszatta hazai szinten sztároknak számító (Sitku, Orosz, Mészáros, Boros, kezdetben Dávid) kosarasokkal és egy-két remek légióssal (Adderly). Most mi a haditerv?
- Az egyéni képességek maximális kiaknázása, természetesen most is kőkemény védekezéssel párosítva.

- Feltűnő, hogy a korábban már "eltemetett", 33 éves Alexe milyen látványosan magára talált.
- Talán nekem is van ebben a feltámadásban némi részem, sikerült megtalálnom a közös hangot ezzel a rendkívüli képességű, de nehéz emberrel. Egyébként az átlagon felüli tudású játékosok mindig bonyolult jellemek.

- Mi az edzői ars poeticája?
- Kevés duma, sok eredmény. Merem remélni, ezt a szakmai előéletem is mutatja.

Kaposvári kiútkeresés

- Kovács László, a Kaposvár klubigazgatója tavaly ilyenkor lubickolt a sikerben. Most pedig...
- Most pedig próbálom megemészteni a kudarcot, merthogy a kiesés a negyeddöntőben nem más, mint hatalmas kudarc. A célunk az első négy hely valamelyikének megszerzése volt, lehetőség szerint a döntőbe kerülés.

- Miért nem sikerült?
- Lehetne a sérülésekre hivatkozni, legponterősebb játékosunk, Dzunic hosszas kiesésére, de értelmetlen volna. Gyengébben játszottunk mint tavaly, a Falco teljesen megérdemelten jutott tovább. Pedig még csak nem is becsültük le a vasiakat, hogyan is tehettük volna, amikor szakvezetőnk, Földi Sándor előzőleg éppen a szombathelyieket irányította.

- Nem öreg egy kicsit a csapat?
- De. Nem is hosszabbítunk mindenkivel szerződést, bár Ivkoviccsal és Dzuniccsal már több mint egy hónapja aláírtunk újabb egy évet. Most azon kell munkálkodnom, hogy az idei kiesés röpke epizód maradjon a klub életében, ne pedig a tartós hanyatlás kezdetét jelző momentum. Nem lesz könnyű dolgom.

Ch. Gáll András

Ajánlat:

Elődöntős a Falco

Korábban:

Zsoldos András megpróbálja felrázni a Falcót

Fórum:

Magyar kosárlabda