Gattuso csak a futballpályán félelmetes

Az AC Milan és az olasz válogatott középpályásáról, Gennaro Gattusóról mindenki tudja, hogy hatalmas küzdő, hogy szinte emberfeletti futómennyiségre képes. Azzal viszont kevesen vannak tisztában, hogy a zord külső egy érző szívű, családcentrikus embert takar, aki számára már nem a labdarúgás, hanem a kislánya a legfontosabb.

1997 áprilisában az előző kilenc skót bajnokságot megnyert Rangers FC menedzsere, Walter Smith elküldte egyik asszisztensét Olaszországba, méghozzá azzal az utasítással, hogy addig vissza se térjen onnan, amíg meg nem szerzi az ifjú középpályást, akire Franciaországban, a 18 éven aluliak Európa-bajnokságán figyeltek fel a skótok. Gattusót nem sokat kellett győzködni, amint lehetett, repülőre ült, és aláírta négyéves szerződését a kék-fehérekhez.

A calabriai fiú játékengedélyével problémák voltak, így csak a következő szezonban mutatkozhatott be új klubjában. Első skóciai idénye nem sikerült rosszul, hiszen azonnal bekerült a protestánsok kezdő csapatába, ahol hihetetlen futómennyiségének és a még Nagy-Britanniában is kiemelkedőnek számító küzdőképességének köszönhetően meg is ragadt. Összesen 36 bajnoki találkozón szerepelt a szezon során, és tőle merőben szokatlan módon a góllövésből is alaposan kivette a részét: hétszer talált az ellenfelek kapujába. A Rangers ennek ellenére nem tudta megnyerni zsinórban tizedik bajnoki címét, a Henrik Larsson vezette ősi rivális Celtic FC ugyanis két ponttal többet gyűjtött.

A kudarc után a bűnbak "természetesen" a szakvezető lett, akit menesztettek, az új edző, a holland Dick Advocaat pedig nem kedvelte Gattusót: eleinte a védelemben játszatta, majd később már ott sem. Októberig csak négy bajnokin szerepelt Rino, majd elhagyta Skóciát, és a Serie A újoncához, a Salernitanához szerződött.