Kézi-Eb: csak a magyarok nőttek fel az északiakhoz

Az 1994-es nyitány óta a nyolcadik nőikézilabda-Eb következik idén: a kontinens 16 legjobb csapata Macedóniában méri össze erejét. A magyar válogatott eddig három érmet szerzett, s ezzel az összesített ranglistán -  Dánia és Norvégia mögött - a harmadik helyen áll. A csapat 1998-ben, Hollandiában bronzot nyert, nyolc éve, Romániában az első helyen végzett, négy éve pedig hazai környezetben kapaszkodott fel a dobogó legalsó fokára.

A férfi és női Európa-bajnokságok mellett természetesen az olimpia jelentette a legrangosabb kézilabda-csúcseseményt a 2004-es esztendőben. Utoljára 1980-ban fordult elő, hogy a magyar férfi- és nőikézilabda-válogatott is szerepelhetett az ötkarikás játékokon. Mocsai Lajos tanítványai azonban csak az 5. helyen végeztek, s ez Mocsai állásába került.

A nyári fiaskó után a decemberi, hazai rendezésű Eb-n együttesünk arannyal szerette volna zárni az esztendőt, ám ez nem sikerült. A kudarc oka sokkal összetettebb annál, semmint egy ilyen összegző anyagban kitérhessünk rá, mindenesetre tény, Kiss Szilárd tűzoltómunkája, a Dunaferre épített válogatott nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

Pedig a szurkolók évek óta arról álmodtak, egyszer a szakvezetés is felvállalja célként az aranyérem megszerzését. Ez meg is történt, sajnos azonban egy bombaformában érkező, atomkézilabdát játszó Norvégia ellen esély sem lehetett. Ráadásul a csapat komoly vezéregyéniség nélkül maradt. Siti Bea ugyan meghíváést kapott a keretbe, ám - meglepetésre - az Eb-re nem jutott el.

Farkas Ágnes megkezdte a közös munkát, majd teljesen váratlanul bejelentette, fizikai állapota miatt nem vállalja a játékot. A válogatott csapatkapitány nélkül maradt...

Az együttes a könnyed csoportmeccsek után a debreceni középdöntőben már bukdácsolt: a románok elleni sima győzelem mellett Németországtól majdnem kikapott (mínusz hétről sikerült felállni s eggyel nyerni), Dánia ellen pedig plusz hatról bukta el a meccset.

Az elődöntőben következett a szászázalékos Norvégia és a 44-29-es vereség - ekkora különbséggel még nem kapott ki magyar női válogatott története során. A 3. helyért Oroszország ellen már sikerült felállni a padlóról, a bronzérem a nagy várakozás miatt azonban mégsem csilloghat olyan szépen.

Az aranyérem természetesen Norvégiába került, Marit Breivik tanítványai - a csodaszép, mellesleg az Eb MVP-jének választott Gro Hammerseng vezetésével - 27-25-re verték Dániát a fináléban.

6. Európa-bajnokság (2004. december 9-19.)
Zalaegerszeg, Békéscsaba, Győr, Debrecen, Budapest (Magyarország)

döntő: Norvégia - Dánia 27-25 (11-11)
3. helyért: Magyarország - Oroszország 29-25 (14-13)
5. helyért: Németország - Ukrajna 25-24 (24-24, 22-22, 8-8) - hosszabbítás után
7. helyért: Románia - Spanyolország 37-28 (16-17)

A magyar csapat eredményei
csoportmérkőzések:
Magyarország - Fehéroroszország 32-22 (17-7)
Magyarország - Ausztria 34-29 (17-15)
Magyarország - Franciaország 32-23 (14-12)

középdöntők:
Magyarország - Németország 26-25 (10-13)
Magyarország - Románia 31-25 (17-13)
Magyarország - Dánia 23-24 (14-8)

elődöntő:
Magyarország - Norvégia 29-44 (16-21)
Dánia - Oroszország 31-27 (11-11)

döntő:
Dánia - Norvégia 25-22 (13-11)

Az Eb végeredménye:
1. Norvégia (Terese Pedersen, Katrine Lunde, Goril Snorroeggen, Katja Nyberg, Ragnhild Aamodt, Randi Gustad, Karolnie D. Breivang, Kristine Lunde, Gro Hammerseng, Kari Mette Johansen, Goril Snorroeggen, Elisabeth Hilmo, Camilla Thorsen, Linn-Kristin Riegelhüth, Vigdis Haarsaker, Isabel Blanco, szövetségi kapitány: Marit Breivik)
2. Dánia
3. MAGYARORSZÁG (Sirina Irina, Pálinger Katalin, Ferling Bernadett, Bohus Beáta, Mehlmann Ibolya, Nagy Ivett, Radulovics Bojana, Pigniczki Krisztin, Görbicz Anita, Siti Eszter, Tóth Tímea, Lovász Zsuzsa, Kulcsár Anita, Kindl Gabriella, Szűcs Gabriella, Balogh Beatrix, szövetségi kapitány: Kiss Szilárd)
4. Oroszország
5. Németország
6. Ukrajna
7. Románia
8. Spanyolország
9. Szlovénia
10. Ausztria
11. Franciaország
12. Szerbia-Montenegró
13. Horvátország
14. Svédország
15. Csehország
16. Fehéroroszország.