A gazdag klubokat segítheti a pénzügyi fair play

Az UEFA 2013-tól bevezeti a pénzügyi fair playt, ami már a következő idényben meghatározhatja a klubok gazdasági működését. Az európai szövetség az új szabályozással valóban csökkentheti az átigazolási díjakat, illetve a focisták fizetését, ugyanakkor nőhet a leggazdagabb klubok még jobban elhúzhatnak a többiektől. Adriano Galliani Milan-elnök szerint az olaszokat kifejezetten hátrányosan érinti a leendő szabály.

A Bajnokok Ligája aktuális kiírásában a legjobb négy közé jutott az a három klub, amely a 2009-2010-es idényben a legnagyobb bevétellel rendelkezett. A Deloitte Money League legutóbbi listájának első három helyét ugyanis a Real Madrid, a Barcelona és a Manchester United foglalta el. Az Európai Labdarúgó Szövetség pénzügyi fair playre vonatkozó elképzelései konzerválhatják az erőviszonyokat, hiszen a hamarosan bevezetésre kerülő szabályrendszer lényege, hogy a klubok csak annyit költsenek, amennyi bevételük van, ami alapvetően a tehetősebbek számára jelent előnyt. Persze a helyzet nem ilyen egyszerű.

A volt belga miniszterelnök dönt

A Financial Fair Play (FFP) az UEFA 2007-ben megválasztott elnökének, Michel Platininak az ötlete. Az egykori kiváló futballista az európai szövetség 2009-es közgyűlésén vázolta elképzelését, amit végül 2010 májusában fogadtak el, és 2013 nyarától lép életbe. A 2013-2014-es idényben már csak azok a klubok szerepelhetnek a nemzetközi kupákban, amelyek megfelelnek az FFP-nek, és mivel a csapatok pénzügyi helyzetét az előző két szezon alapján vizsgálják majd, mindez azt jelenti, hogy a kluboknak már a következő idénytől oda kell figyelniük a költekezésükre.

Az UEFA szerint a szabályozás célja, hogy "megvédje az európai klubfutball hosszú távú fenntarthatóságát és hitelességét, fegyelmet és racionalitást vezessen be az egyesületek pénzügyeibe, és csökkentese az átigazolási díjakat, illetve a játékosok fizetését."

Platini szerint maguk a klubtulajdonosok is érdekeltek ennek elérésében. "Nagyon sok tulajdonosnak elege van abból, hogy csak lapátolja a pénzét a csapatba. Ők kértek meg, hogy tegyek valamit. Beszéltem Roman Abramoviccsal és a Manchester City tulajdonosaival. Úgy gondolom, hogy ez morális kötelességem, és nem csak a nagy csapatokról van szó, hanem az összes egyesületről" - jelentette ki az UEFA első embere. Az európai szövetség a klubok pénzügyeit ellenőrző bizottságon keresztül vizsgálja majd a csapatokat, a bizottságot pedig a korábbi belga miniszterelnök, Jean-Luc Dehaene vezeti majd, aki elismert pénzügyi szakértő, és nem mellékesen nagy futballrajongó.

Kiskapuk mindig vannak

De mit is jelent a pénzügyi fair play? Röviden megfogalmazva valóban azt, hogy a klubok nem költhetnek többet, mint amennyi bevételük van, de a szabályozás ennél azért jóval bonyolultabb, ugyanis az UEFA nem minden kiadást, illetve bevételt vesz figyelembe.

Az FFP-nél például nem számítanak a stadionépítésre vagy utánpótlásra elköltött milliók, illetve az erre felvett kölcsönök kamatai. Ugyanez visszafelé is igaz: a futballhoz nem kapcsolódó bevételeket (mind például az Arsenal esetében az egykori stadion, a Highbury területén felépített ingatlanok eladásából befolyt összeget) nem veszik figyelembe, kivéve, ha a stadionban, vagy annak közelében van a forrásuk. Így például a Manchester City által tervezett szabadidőközpont, vagy a Stamford Bridge melletti Chelsea Hotel által termelt összeg pozitívan számít a mérlegben.

Az UEFA annyi engedményt is ad, hogy az első két szezonban (2013-14, 2014-15) a tulajdonos 45 millió euróig kipótolhatja a veszteséget, a következő három szezonban pedig összesen 30 milliót tehet a csapatba ellentételezés nélkül. Többet azonban nem, és az UEFA arra is figyelt, hogy ezt ne lehessen kijátszani azzal, hogy mondjuk 50 milliót fizet egy VIP-páholyért, mivel a tulajdonos is csak annyit fizethet egy bizonyos szolgáltatásért, amennyi annak a piaci értéke.

Az Intert és a Milant hátrányosan érinti majd az FFP

Persze így is akad kiskapu, az UEFA klublicenc-bizottságának vezetője, Andrea Traverso például kijelentette: "Ha egy klub nem tudja betartani a pénzügyi fair playt, de igazolni tudja, hogy ez elsősorban a 2010 előtt szerződtetett futballistái fizetése miatt van így, és a pénzügyi mérlege is javuló tendenciát mutat, akkor nem büntetik meg." Vagyis a 2010 előtti szerződéssel rendelkező focisták fizetését sem veszik figyelembe a kiadásoknál.

Nőhet a szakadék

A fentiek alapján elég világosan látszik, hogy túlzottak a sajtóhírek, amelyek szerint a Chelsea vagy a Manchester City bajba kerülhet az FFP miatt. Az UEFA elképzelése mindenesetre nyilvánvaló, és egyelőre úgy tűnik, hogy hosszú távon az európai szövetség valóban elérheti célját, jelesül a játékosok fizetésének, illetve vételárának csökkenését. A tendencia az elmúlt években is jól látható: a Chelsea tavaly nyáron vált meg több, rendkívül magas fizetésű focistájától, az AC Milan pedig valószínűleg idén tart majd hasonló nagytakarítást. Egy-egy csillagászati összegű igazolás azért várhatóan minden nyáron lesz, és a futballisták továbbra sem minimálbéren tengődnek majd.

A pénzügyi fair play ugyanakkor bizonyos szempontból sokkal rosszabb helyzetbe hozza a kevésbé tehetős klubokat: a kiscsapatok a jövőben még kevésbé fogják tudni felvenni a versenyt a nagyokkal, és még a sztáregyesületek között is nőni fog a szakadék. A Milan ügyvezetője, Adriano Galliani szerint például a szabályozás kifejezetten árt az olaszoknak. "A Real Madrid éves bevétele 450 millió euró, és ezt mind elköltheti. A Milannak csak ennek az összegnek a fele áll rendelkezésre. Egészen mostanáig az olasz klubok tulajdonosai, Silvio Berlusconi vagy Massimo Moratti a saját vagyonukból el tudták tüntetni ezt a differenciát, de ez többé nem lesz lehetséges" - nyilatkozott aggódalmasan.

6+5 = 0

A jelek szerint az UEFA-nak sikerül szabályozni a klubokat egy bizonyos szempontból, a FIFA-nek ez korábban nem sikerült. A nemzetközi szervezet kongresszusa 2008-ban egyhangú támogatásáról biztosította az úgynevezett 6+5 szabályt, amelynek értelmében a kluboknak a kezdő tizenegyükben hat olyan futballistát kell pályára küldeniük, akik játszhatnának az adott ország válogatottjában, azaz a légiósok számát ötben maximalizálta volna. A tervek szerint a szabályozást fokozatosan kellett volna bevezetni: a 2010-11-es idényben négy, a következőben öt hazai játékos lett volna kötelező, és 2012 nyarától lépett volna életbe a 6+5-ös szabály. Ebből azonban semmi nem lett: a szabályozás ellenkezik az Európai Unió szabad munkaáramlásról szóló rendelkezésével, illetve a Bosman-szabállyal, így Sepp Blatter tavaly júniusban a FIFA johannesburgi kongresszusán kijelentette: a 6+5-ből semmi nem lesz.

www.global-soccer.eu